A Dynamic Host Configuration Protocol, azaz a DHCP egy olyan protokoll, amely IP-címeket rendel a hálózaton lévő eszközökhöz. Minden internethez csatlakozó eszköznek szüksége van egy IP-címre, amelyet általában a DHCP-kiszolgálót futtató útválasztó jelöl ki. Nagy hálózatokon az útválasztó önmagában nem tudja kezelni az összes hozzá csatlakozó eszközt, és egy dedikált szerver kezeli az IP-címeket. A DHCP protokoll a kiszolgálón fut, nem az útválasztón.
A DHCP nem csak IP-címeket oszt ki, hanem az alhálózati maszk, az alapértelmezett átjáró és a DNS-szolgáltatás konfigurációját is.
Tartalomjegyzék
DHCP architektúra
A DHCP architektúrán belül három összetevő található; egy DHCP-kliens, egy DHCP-kiszolgáló és közvetítő ügynökök.
A DHCP-kliens bármely olyan eszköz, amely képes csatlakozni a hálózathoz, és képes kommunikálni egy DHCP-kiszolgálóval. Ide tartoznak a telefonok és számítógépek, de a hálózati nyomtatók és szerverek is.
A DHCP-kiszolgáló az az eszköz, amely IP-címeket rendel hozzá.
A DHCP ügynökkéréseket továbbítja a DHCP-kliensek és -kiszolgálók között. Ezek azonban nem lényeges részét képezik a hálózatnak, de ha nagy, összetett hálózatokkal foglalkozunk, szükségszerűvé válnak.
DHCP bérlet
Egy eszközhöz rendelve az IP-cím korlátozott élettartamú. Előfordulhat, hogy a számítógépének egyik napján lévő IP-címe másnap már nem ugyanaz. Ha a rendszer a bérleti szerződés lejárta előtt hálózatban marad vagy visszatér, ugyanazt az IP-címet kapja. Ha azonban a bérleti szerződés lejárt, az eszköz, azaz a számítógépe új IP-címet kap a hálózatban.
Egy eszköz kérheti a DHCP-bérlet megújítását is. Ez gyakorlatilag új IP-címet kér az eszközhöz. Az ehhez szükséges beállításokat a számítógép hálózati beállításaiban, vagy a telefon WiFi beállításai között találhatja meg.
A DHCP célja
A DHCP elengedhetetlen, mivel most hány eszköz csatlakozhat egy hálózathoz. Alapvető fontosságú, hogy az eszköz gyorsan tudjon IP-címet kapni, és ne legyenek IP-ütközések. DHCP hiányában az IP-ütközések önmagukban megakadályoznák a gyors és egyszerű csatlakozást, ami viszont már önmagában hálózatkezelési probléma. Az IP-címek kézi hozzárendelése, vagy akár az IP-ütközések feloldása még kis hálózaton is fárasztó, időigényes folyamat lehet. Nagyobb hálózatokon ez gyakorlatilag lehetetlen.
A DHCP alapvetően lehetővé teszi a hálózati adminisztrátorok számára, hogy automatizálják az IP-címek kiosztásának folyamatát, és mivel a címek dinamikusak, ritkán fordul elő, hogy egy cím nem érhető el egy eszközön. Ezzel szinte korlátlan számú eszköz csatlakozhat egy hálózathoz.
IP-ütközések és DHCP
Mivel a DHCP felelős az IP-címek kiosztásáért, magától értetődik, hogy ez okozza az IP-ütközéseket. A DHCP hibája valóban IP-ütközést okoz, de menet közben képes kijavítani magát. Gyakran előfordul, hogy amikor látja az IP-ütközési hibát a rendszerén, egyszerűen el kell vetni a hibát a probléma megoldásához. Ha a probléma továbbra is fennáll, próbálja meg újraindítani az útválasztót. Ha nem múlik el, akkor nagyobb probléma lehet a kezében, amely túlmutat a routeren és még a DHCP-n is.