Agilis tesztelési életciklus – Minden, amit tudnod kell

Ismeri az agilis tesztelési életciklust (ATLC)? Ezt a folyamatot a szoftverfejlesztő csapatok használják annak biztosítására, hogy alkalmazásaikat megfelelően és hatékonyan teszteljék.

Ez a bejegyzés végigvezeti Önt mindenen, amit az ATLC-ről tudnia kell, beleértve az előnyeit, a folyamat lépéseit, a gyakorlati tesztstratégia tervezését, a követelmények összegyűjtésén és hibakövetésen alapuló tesztek végrehajtását, a felhasználói elfogadási teszteket (UAT), valamint a folyamatos tesztek integrációja és automatizálása.

Az útmutató elolvasása után jobban megérti, hogyan használhatja az agilis tesztelést a szoftverfejlesztési életciklus részeként!

Ha Ön agilis fejlesztő, tesztelő vagy termékmenedzser, aki jobb módot keres termékei szállítására, akkor ez a cikk ismerteti a szükséges lépéseket, valamint a szükséges lépéseket.

Az agilis tesztelés életciklusának áttekintése

Nem titok, hogy a tesztelés rendkívül fontos az agilis fejlesztés világában. Ennek ellenére ez gyakran alábecsült tevékenység az agilis szállításon belül. Ennek oka természetesen a gyártási időhöz viszonyított pénz.

De részletes tesztelés nélkül nem garantálható a csapata által kifejlesztett termékek minősége vagy megbízhatósága. Ezért létfontosságú az agilis tesztelés életciklusának megértése – a munkaelemek azonosításától egészen annak megértéséig, hogy milyen típusú tesztet kell használni az egyes fázisokon belül.

Az agilis tesztelési ciklus megköveteli, hogy a fejlesztők és tesztelők minden egyes sprintben részt vegyenek. Ha jól csinálja, minden szakaszban lehetővé teszi a tesztautomatizálást, ami segít a hibák korábbi és gyakrabban történő észlelésében, és csökkenti a későbbi hibaelhárítási időt.

Az agilis tesztelés a követelmények korai érvényesítését is segíti, és mellékhatásként minőségi termék szállításával javítja a vevői elégedettséget.

Mi az agilis tesztelés és előnyei?

Az Agile Testing egy innovatív szoftvertesztelési módszer, amely az automatizálást kihasználva iteratív tesztelési folyamatot hoz létre. Ez az automatizálás-központú megközelítés segít a csapatoknak gyorsan elemezni a kód esetleges következetlenségeit vagy problémáit, majd a visszajelzések alapján tesztelni a módosításokat.

Tehát ennek a folyamatnak a fő előnyei nyilvánvalónak tűnnek:

  • annak biztosítása, hogy a tesztelésnek a szükséges hatása legyen,
  • hatékonyabb fejlesztési időhöz vezet,
  • a kifejlesztett rendszer összességében gyorsabb hibafeloldási rátákkal rendelkezik,
  • és az ügyfelek elégedettsége javul.

A minőség és a gyorsaság itt döntő tényező, mivel a sprintet rövid időtartamként (általában 2-4 hét) határozzák meg. Minél inkább támaszkodhat a csapat a sprinttesztelésben szereplő minőségre, annál nagyobb magabiztosságot és gyorsabb fejlődést tud produkálni a csapat.

Minden agilis csapat elsődleges célja az automatizálásra való összpontosítás kell, hogy legyen. Ez lehetővé teszi a csapatok számára, hogy csökkentsék a költséges meghibásodások kockázatát, és több időt fordítsanak az új tartalom létrehozására, ahelyett, hogy a már élesben lévőt javítanák.

Egy másik mellékes előny a projekt költségének és idővonalának jobb becslése. Mivel a termék sokkal kiforrottabb és kiszámíthatóbb, kevesebb olyan helyzet fordul elő, amikor a csapatnak a sprint során felmerülő váratlan problémákkal kell megküzdenie anélkül, hogy előre kalkulálna az ilyen bonyodalmakkal.

  A Python telepítése Ubuntu Linuxban (4 módszer)

Az agilis tesztelési életciklus lépései

Az agilis tesztelési életciklus négy különálló szakaszból áll.

Egységtesztek

Ezeket a teszteket hajtják végre a fejlesztők, miután a kód fejlesztési szempontból készen áll. Elszigetelve, fejlesztői környezetben, a rendszer más részeinek bevonása nélkül hajtják végre.

A kód tesztelésére egységteszteket végeznek, amelyek manuálisan és automatikusan is elvégezhetők.

Ha manuálisan hajtják végre, a fejlesztő lefuttatja a teszteseteket a kóddal. Ez gyorsan kitalálható, de a fejlesztésnek szentelt sprint több időt vesz igénybe, különösen hosszú távon.

Ennek alternatívája egy automatizált egységteszt kód létrehozása, amely alapvetően a funkciókódot pusztán annak végrehajtásával ellenőrzi. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztőnek nem csak az új funkció fejlesztésével kell időt töltenie, hanem az adott funkciót tesztelő egységteszt kódjának fejlesztésével is.

És bár ez rövid távon nagyobb erőfeszítésnek tűnhet, a projekt egésze számára időt takarít meg, mivel az ilyen egységtesztek könnyen újrafelhasználhatók a sprinttesztelés későbbi szakaszaiban is. Akár a szokásos regressziós tesztekbe is beilleszthetők, így még több időt takaríthatunk meg.

Végül, minél nagyobb a kód lefedettsége az automatizált egységtesztekkel, annál jobb kódmegbízhatósági mutatókat lehet bemutatni az ügyfélnek.

Funkcionális tesztek

A funkcionális tesztek célja annak megállapítása, hogy egy alkalmazás funkciója mennyire működik jól. Ez a fajta tesztelés a kód megfelelő működésének biztosítására szolgál, nem pedig technikai szempontok (amelyek főként az egységteszt részei voltak), valamint annak felmérése, hogy a kód megfelel-e a felhasználók igényeinek és elvárásainak.

Más szóval, funkcionális tesztekkel ellenőrizzük, hogy a kifejlesztett termék megfelel-e az üzleti felhasználók által támasztott követelményeknek.

Jó gyakorlat, ha előre összegyűjtjük a fontos tesztelési eseteket a releváns érdekelt felektől (akár a terméktulajdonostól, akár a végfelhasználóktól), és listát készítünk a sprinten belüli tartalomhoz szükséges összes ilyen tesztesetről.

A funkcionális tesztek automatizálása nagyobb erőfeszítést igényel a tesztfejlesztési oldalon, mivel ezek összetett folyamatok, amelyeket ellenőrizni kell, beleértve a rendszer különböző részeit is. A legjobb stratégia ebben az esetben az, ha egy dedikált csapatot hozunk létre, amely csak a funkcionális tesztek fejlesztésére szolgál azon a vonalon, amelyen a fő fejlesztőcsapat új funkciókat fejleszt.

Természetesen ez a projekt számára megnövekedett költségeket jelent egy külön csapat fenntartására, de hosszú távon is nagy a lehetőség a projekt pénzmegtakarítására. Csak a projektmenedzsereken múlik, hogy elmagyarázzák és konkrétan kiszámolják az előnyöket és a megtakarításokat, hogy szilárd érvelést hozzanak létre az üzleti felhasználók előtt, amely a projektköltségek jóváhagyásának ilyen növekedéséhez vezet.

Másrészt, ha manuálisan végzik, ezt a tevékenységet egy nagyon kis csapat is elvégezheti (bizonyos esetekben akár egyetlen személy is). Mindazonáltal folyamatos manuális és ismételt tevékenységre lesz szükség minden egyes sprintben. Idővel, ahogy a rendszer funkciókészlete bővül, egyre nehezebb lehet utolérni a szilárd funkcionális tesztelést sprintről sprintre.

Regressziós tesztek

A regressziós teszt célja annak biztosítása, hogy minden, ami eddig működött, működjön a következő kiadás után is. Regressziós teszteket kell végezni annak biztosítására, hogy a különböző modulok között ne legyenek kompatibilitási problémák.

A regressziós tesztek tesztesetei a legjobbak, ha rendszeresen karbantartják és minden kiadás előtt újra átnézik őket. A konkrét projekt sajátosságai alapján a legjobb, ha ezek egyszerűek, ugyanakkor lefedik az egész rendszeren áthaladó alapvető funkciók és fontos végpontok közötti folyamatok többségét.

  Hogyan kaphat értesítést a terminálparancsokról Linuxon

Általában minden rendszerben vannak olyan folyamatok, amelyek sok különböző területet érintenek, és ezek a legjobb jelöltek a regressziós tesztesetekhez.

Ha léteznek automatizált egységtesztek és funkcionális tesztek, akkor a regressziós tesztelés automatizálása nagyon egyszerű feladat. Csak használja újra a már meglévőt a rendszer legfontosabb részéhez (pl. a termelésben leginkább használt folyamatokhoz).

Felhasználói elfogadási tesztek (UAT)

Végül, de nem utolsósorban, az UAT ellenőrzi, hogy az alkalmazás megfelel-e az éles telepítéshez szükséges követelményeknek. Ez a megközelítés akkor működik a legjobban, ha egy szoftvert gyakran, rövid és intenzív ciklusokban tesztel.

Az UAT tesztet kizárólag az agilis csapaton kívüli személyek hajthatják végre, ideális esetben az üzleti felhasználók egy dedikált környezetben, amely a lehető legközelebb van a jövőbeli termeléshez. Alternatív megoldásként a termék tulajdonosa helyettesítheti itt a végfelhasználókat.

Mindenesetre ennek egy tiszta, működőképes tesztnek kell lennie a végfelhasználó szemszögéből, anélkül, hogy bármilyen kapcsolat lenne a fejlesztői csapattal. Ezeknek a teszteknek az eredményei azért vannak itt, hogy meghozzák az éles kiadással kapcsolatos, mindennél fontosabb döntést: „menni/no go”.

Hatékony tesztstratégia tervezése

A tervezés fontos része az agilis tesztelésnek, mivel összefűzi a teljes stratégiát. Egyértelmű idővonali elvárásokat is meg kell határoznia a sprintekkel összefüggésben.

Az agilis teszteléstervezés hatékony menedzselésével a csapatok világos irányvonalat alkothatnak, amely az erőforrások hatékony felhasználásához vezet egy sprinten belül. Nyilvánvalóan nagyobb együttműködés várható a tesztelők és a fejlesztők között.

Átfogó tervet kell készíteni annak feltérképezésére is, hogy mikor kerül sor egységtesztelésre, funkcionális tesztelésre vagy felhasználói elfogadási tesztelésre az egyes fejlesztési sprinteken belül. Így mindenki pontosan tudja, mikor szükséges a részvétele a sikeres agilis induláshoz.

A terv összeállítása további megbeszélés és egyeztetés alapján lehetséges. A legfontosabb azonban az, hogy ez folyamat legyen, és ragaszkodjunk hozzá. Hozzon létre egy olyan gyakoriságot, amely megbízható és kiszámítható lesz.

Ne távolodjon el a folyamattól. Ellenkező esetben a valóság éppen az ellenkezője lesz – káosz és kiszámíthatatlan kiadások a gyártásba.

Tesztek végrehajtása a követelmények összegyűjtése alapján

A teszteket az egyes szakaszok követelményei alapján kell elvégezni. A jegyek ezután felnyílnak, amikor hibát vagy problémát találnak, és a fejlesztőcsapathoz rendelik, akik ezután ki tudják találni, mit kell javítani vagy módosítani a kódon. Az összes hiba kijavítása után az agilis tesztelés folytatódhat mindaddig, amíg az összes teszt át nem megy.

Eredmények áttekintése és hibakövetés

Az eredmények hatékony áttekintése és a szilárd hibakövetési folyamat elengedhetetlen. A folyamatba be kell vonni az összes érdekelt felet, a projektmenedzserektől és tesztelőktől a fejlesztőkig, végül a támogató csapatokig, de az ügyfeleket is be kell vonni a visszajelzések gyűjtéséhez.

Ennek elég átfogó tevékenységnek kell lennie ahhoz, hogy a problémákat gyorsan azonosítani lehessen és orvosolni lehessen, még mielőtt a már tervezett megjelenési dátum veszélybe kerülne.

A választott eszköz ismét a csapaton múlik. A kiválasztott teszttevékenységnek azonban megbízható hibakövetési folyamatokat kell tartalmaznia a problémák nyomon követésére, a függőségek szerinti rangsorolására, a fejlesztők állapotfrissítéseinek jelentésére a megoldásról vagy az átadásról további vizsgálat céljából, majd lezárása után a jegyeket lezárja.

  Hardverkapcsolók vezérlése a Google Asszisztens Hangfelismerő API-jával

Az áttekintés segít az agilis tesztelőknek megérteni rendszerük viselkedését, és a hibákat minden lépésnél azonosítani, nem pedig a folyamat későbbi szakaszában. A rendszeres felülvizsgálatok lehetővé teszik az agilis csapatok számára, hogy azonosítsák a trendeket és a fejlesztésre szoruló területeket, lehetővé téve számukra a tesztelési keretrendszer folyamatos frissítését és a jobb minőségű termékek gyorsabb elkészítését.

A termék kibocsátásának véglegesítése gyártási füstteszttel

A kiadás sikerének maximalizálása érdekében a Smoke Test futtatása a gyártás ellen (közvetlenül a kiadás után) az egyik módja annak, hogy nagyobb bizalomra tegyen szert.

Ez a teszt egy sor írásvédett tevékenységből áll az éles rendszeren belül, amely nem hoz létre új véletlenszerű adatokat, de a végfelhasználók szemszögéből ellenőrzi a rendszer alapvető működését.

A megfelelő érdekelt felek bevonása a folyamatba segít az összehangolás és az elszámoltathatóság biztosításában, miközben növeli a célok teljesülésébe vetett bizalmat. Végső soron ezek a tesztek garantálják a sikeres kiadást.

Tesztek folyamatos integrációja és automatizálása a hatékonyság javítása érdekében

A vállalatok egyre gyakrabban alkalmazzák a tesztek folyamatos integrációját és automatizálását, hogy az agilis folyamatokat a következő szintre emeljék.

Ha a csapat a fent leírtak szerint több szakaszban tudja megvalósítani az automatizálást, akkor ezek kombinálhatók és összekapcsolhatók egy dedikált tesztelési folyamattal, amely alapvetően egy teljesen automatizált kötegelt folyamat, amely a tesztelési tevékenységek nagy részét önállóan és más csapat bevonása nélkül végzi. tag.

Idővel egy ilyen átfogó tesztelési folyamat lerövidíti az összes tesztelési fázishoz szükséges teljes időt. Végül ez egy nagyon gyors, növekményes termelési kiadáshoz vezethet minden egyes sprint vége után. Bár ez egy ideális forgatókönyv, a valóságban nehéz megvalósítani az összes érintett tesztelési lépéssel. Az automatizálás az egyetlen módja annak, hogyan lehet eljutni odáig.

Az agilis tesztelés és a vízesés tesztelés közötti különbség

Az agilis tesztelési stratégiák több szempontból is eltérnek a hagyományos vízesés-tesztelési stratégiáktól, ilyenek például a periodicitás, a párhuzamosság vagy az egyes tevékenységekre szánt idő.

De a legszembetűnőbb különbség az egyes megközelítések középpontjában áll:

  • Az agilis tesztelés a fejlesztések állandó, gyors iterációira és a visszacsatolási hurkokra összpontosít a problémák azonosítása és a termék gyors javítása érdekében. Egy iteratív folyamat, amelynek középpontjában az ügyfelek együttműködése, a folyamatos integráció és az adaptív tervezés áll.
  • Másrészt a hagyományos vízesés-tesztelés egy lineáris folyamatra helyezi a hangsúlyt, amelyben az egyes szakaszokat külön-külön és szekvenciális sorrendben oldják meg, így a teljes megoldás visszajelzése csak a projekt legutolsó szakaszára és nagyon közel van a végső gyártási megjelenési dátumra.

Nyilvánvaló, hogy minél hamarabb azonosítják a problémákat a fő érintettek, annál jobb a projekt helyzete. E tekintetben az agilis módszertannak határozottan nagyobb esélye van a sikerre.

Következtetés

Bár az agilis tesztelés életciklusa rövidebbnek tűnhet, mint a vízesés, valójában nem az. A teljes folyamat folyamatos és a termék megjelenéséig tart. Az egyes sprintekre rendelkezésre álló költségvetéstől és időtől függően prioritást kell adnia, hogy mely teszteket kell elvégezni az adott sprint során.

A jól megtervezett tesztstratégia segít kiválasztani, mely funkciók vagy modulok igényelnek nagyobb figyelmet, mint mások. Az automatizálás lehetővé teszi több tesztelési szakasz bevonását ugyanabba a sprintbe, növelve a rendszer általános megbízhatóságát sprintről sprintre.

Most megtekintheti a scrum tesztelés bevált gyakorlatait.