Az infláció és a defláció – mindkét kifejezés a pénzügyi terminológiában – minden gazdaságban a legaggasztóbb szavak közé tartozik.
A nyersanyagok ára meredeken emelkedik, miközben a bérek stagnálnak, ami azt jelenti, hogy az infláció globálisan a csúcson van. A kriptográfiai árak meredeken esésével azok a befektetők, akik úgy gondolták, hogy a Bitcoin és a kriptovaluták alapvető fedezetet jelentenek az infláció ellen, azon tűnődnek, vajon jól döntöttek-e.
Tartalomjegyzék
Infláció kontra defláció
Az infláció akkor következik be, amikor egy valuta kínálata olyan magasra nő, hogy elveszíti értékét vagy vásárlóerejét. A defláció viszont arra a helyzetre utal, amikor a deviza értéke vagy a vásárlás növekszik a hiány miatt. A Fiat vagy a hagyományos valuták főként inflációs hatást fejtenek ki, mivel a központi bankok folyamatosan növelhetik kínálatukat. A kriptovaluták viszont elsősorban olyan kriptovaluták, amelyek így vagy úgy deflációt okoznak.
Ahogy az infláció világszerte továbbra is harap, az inflációs és a deflációs kriptovaluták közötti vita egyre nagyobb lendületet kap. Ne aggódjon, ha ezeket a kifejezéseket elsöprőnek találja. Cikkünk az inflációs és deflációs kriptoeszközök témáját boncolgatja, elmagyarázza a köztük lévő különbséget, hogy képesek-e harcolni az infláció ellen, és miért kell a megfelelőt választani.
Mik azok az inflációs kriptovaluták?
Az inflációs kriptovaluták fő jellemzője a tokenek növekvő száma. Míg a token értéke általában nő a kínálat növekedésével, idővel több token vásárlására lesz szükség. Különféle szabványos módszerek léteznek a tokenek kínálatának növelésére, ideértve a bányászatot és a kriptobefektetéseket, hogy csak néhányat említsünk.
A Dogecoin (DOGE) kiváló példa az inflációs és deflációs kriptovaluták vitájára. Az alkotók 2014-ben eltávolították a 100 milliárd DOGE kemény sapkát, hogy biztosítsák a kriptovaluta korlátlan kínálatát. Ennek eredményeként a kínálat meghaladhatja a keresletet, ami gyorsan csökkentheti a token értékét.
A Bitcoin (BTC) megalkotói, egy másik inflációs eszköz, úgy tervezték, hogy korlátozott inflációs hatása legyen. A BTC kemény felső határa 21 millió token, ami azt jelenti, hogy miután elérte a szintet, többé nem bányászhat több Bitcoint. Miután elérte a csúcsszintet, a BTC automatikusan deflációs kriptovalutává alakul.
Eddig több mint 19 millió Bitcoint bányásztak már ki, de az előrejelzések szerint akár évtizedekbe is telhet, amíg kibányászják a végső tokent. Ennek oka a felezésnek nevezett folyamat, amely legalább négyévente megtörténik, és folyamatosan csökkenti a kibányászható és forgalomba helyezhető tokenek számát. A DOGE-tól eltérően a BTC egyedülálló mechanizmust alkalmazott, amely segít lelassítani az inflációt; a módszert felezésnek nevezik.
Mik azok a deflációs kriptovaluták?
A deflációs kriptovaluták úgy vannak kialakítva, hogy kínálatuk idővel csökkenjen. Ezt követően az előrejelzések szerint minden ilyen token értéke növekedni fog mindaddig, amíg a kereslet állandó marad, és a különböző kriptovaluta projektek eltérő deflációs mérőszámokat alkalmaznak. A deflációs kriptovaluták pontos ismerete segít megérteni az inflációs és a deflációs kriptovaluták közötti különbséget.
A Binance és a Polygon kriptovaluta tőzsdék kínálják a legjobb példákat arra, hogy a kriptovaluta projektek hogyan kezelik a deflációs kriptovalutákat. A Binance Exchange negyedévente egyszer megsemmisíti adott számú natív Binance érméjét (BNB), hogy kordában tartsa a készletét. A sokszögcsere sok MATIC natív tokenjét is „égeti” ugyanezen okok miatt. Az előrejelzések szerint amint egy érme gyűjteménye már nem tudja kielégíteni a keresletet, az árak emelkedni fognak.
Inflációs kontra deflációs
A hagyományos valuták inflációjához és deflációjához kötődő gazdasági hatások a legtöbb ember számára nem biztos, hogy olyan egyértelműek és egyértelműek. A fogalmakat befolyásoló tényezők megértése azonban könnyebben megmagyarázható az inflációs és deflációs kriptovaluták magyarázatakor.
Míg az inflációs kriptovaluták olyan rendszerrel rendelkeznek, amely elősegíti a kínálatban lévő érmék számának folyamatos növekedését, addig a deflációs kriptovaluták olyan rendszert tartalmaznak, ahol a forgalomban lévő tokenek kínálata idővel fokozatosan csökken.
Ha különbséget akar tenni az inflációs és a deflációs kriptovaluták között, néhány tényezőt figyelembe kell vennie a következőkben.
Fix vs. lebegő
A fiat vagy a hagyományos valuták értéke sokáig fix volt, mert értéküket szinte mindig valami kézzelfogható dologhoz kötötték, különösen a központi bankok aranytartalékaihoz. Az ilyen érmék értékét általában a megvásárolható arany mennyiségeként határozták meg. Volt idő a múltban, amikor a polgárok bankokat látogathattak, és követelhettek az aranyból a betéteiknek megfelelő részt.
Lépjen be az 1970-es évekbe, és a központi bankok megfeledkeztek az aranytartalékokról, így a legtöbb ország teljesen felhagyott ezzel a gyakorlattal. A valuták ezután lebegővé váltak, ami azt jelenti, hogy értékük a többi valutával való összehasonlítástól függött. Jelenleg a hagyományos valuták értéke főként azon az általános megegyezésen alapul, hogy van értékük, ami a fiat valuták kifejezés eredete, amelyet a latin „tegyük meg” szóból kölcsönzött.
A pénz értékrögzítésénél alkalmazott aranystandard tönkretételének fő oka az, hogy a fiat devizák főként inflációs hatást váltanak ki. Manapság a központi bankok tetszés szerint nyomtathatnak új valutát, és nem kell nyilvános bejelentéseket tenniük róla. Bármely valuta értékét befolyásolja a forgalomban lévő mennyiség, vagyis minél nagyobb a forgalomban lévő mennyiség, annál alacsonyabb a valuta vásárlóereje.
Másrészt a kriptovalutákat egyetlen kormány vagy központi bank sem ellenőrzi. Algoritmusokkal és egyedi mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek biztosítják a maximális kínálatot, amelyet soha nem lehet túllépni. Amint a kínálat eléri ezt az előre beállított határt, a kínálat leáll, és az érték bárhova megy, de nem emelkedik, amíg a token észlelt kereslete állandó marad. Ez a tényező valóban deflációs hatásúvá teszi az olyan kriptovalutákat, mint a Bitcoin és mások.
A legtöbb kriptovaluta deflációs jellege lehetővé teszi az emberek számára, hogy könyörtelenül HODL-t kapjanak, ami meglehetősen drágává teszi a kriptovaluták vásárlását. Vegye figyelembe azonban, hogy vannak más kriptovaluták is, például azok, amelyek a tét-igazolási (PoS) konszenzusos mechanizmusokon futnak, és nem rendelkeznek maximális kínálattal.
Az Ethereum (ETH) az egyik ilyen kriptovaluta, amely a PoS-struktúra felé fejlődik, bár ez nem feltétlenül teszi inflációs kriptovalutává. Ellentétben azonban a központi bankokkal, amelyek tetszés szerint nyomtathatnak valutákat, az új kriptovaluták létrehozásának módja átlátható és kiszámítható, köszönhetően a blokklánc technológia nyilvános jellegének.
Kereslet és kínálat
A kereslet és a kínálat elengedhetetlen az inflációs és deflációs kriptovaluták közötti választáshoz. Az igazság az, hogy a gyűjtés növekedése vagy csökkentése különbséget hoz létre a kétféle kripto token között.
Jó emlékezni arra, hogy még az inflációs kriptovaluták is számos jelentős előnnyel járhatnak az infláció kezelésében. Jó példa az, amikor az inflációs kriptovaluták olyan forgatókönyvet idéznek elő, amikor a kereslet végül felülmúlja a kínálatot. A deflációs kriptovaluták viszont segíthetnek a befektetőknek az áremelkedéssel járó előnyök hasznosításában.
Átalakítás
Az eredendően inflációs fiat valutáktól eltérően már felismertük, hogy bár a legtöbb kriptovaluta inflációsnak tűnhet fejlődésük során, úgy tervezték őket, hogy inflációsról deflációsra váltsanak.
Az a képesség, hogy inflációs kriptovalutákról deflációs kriptovalutákra konvertálják magukat, nemcsak előnyt jelent a fiat valutákhoz képest, hanem azt is biztosítja, hogy a kriptovaluták, amelyeket a fejlesztők mindig módosíthatnak, hogy az inflációs kriptovalutákat deflációs kriptovalutákká alakítsák át.
A gazdasági infláció kezelése során a felhasználók deflációs mechanizmusokat alkalmazhatnak az inflációs kriptovalutákban az infláció megfékezése érdekében. Jó példa erre az ETH, amely főként egy inflációs kriptovaluta, amely magas aktivitás idején adott számú token elégetése mellett dönthet.
Rágjuk tovább ezt, hogy érthetőbbé tegyük. Az inflációs konverzió képessége nem feltétlenül teszi a korlátlan érmekészlettel rendelkező inflációs eszközöket eleve rosszvá. Az olyan érmék, mint a DOGE és az ETH, időnként nagy kínálattal és alacsony kereslettel rendelkezhetnek. Emlékeztetni kell arra, hogy a fiat valutabeállításokkal ellentétben a kripto-ökoszisztémáikat úgy tervezték, hogy felülbírálják a gazdasági visszaeséseket.
Az Ethereum egy korlátlan valuta, kemény sapka nélkül. Az Ethereum blokkláncot azonban úgy programozták, hogy korlátozza az ETH-bányászok egy éven belüli bányászatát. Ha például az ETH kínálata a piaci korlát szerint 100 millió, akkor a bányászok évente csak 18 millió ETH-t tudnak kitermelni, ami 18%-os inflációt jelent.
Tegyük fel azonban, hogy az ETH piaci korlátja 200 millió tokenre nő. Ebben az esetben a bányászható 18 millió fix mennyiségű ETH 9%-os inflációt jelent, ami az Ethereum ökoszisztéma javára válik. Ezért ez azt mutatja, hogy az inflációs és deflációs kriptovaluták tekintetében az inflációs profil nem feltétlenül rossz.
Az ilyen művelet szinte lehetetlen a szigorúan deflációsnak tervezett kriptovaluták esetében, mivel senki sem hozhat létre vagy égethet el tokeneket tetszés szerint. Ennek az az oka, hogy a deflációs kriptovalutáknak természetüknél fogva megvannak a maguk egyedi mechanizmusai, amelyek korlátozzák a valaha forgalomban lévő érmék számát.
Érték
Az egyes digitális eszközök értéke fontos szempont, amelyet figyelembe kell venni az inflációs és a deflációs kriptovaluták összehasonlításakor. Az értékkülönbség tekintetében minden esély megvan rá, hogy mivel a kereslet és kínálat tekintetében végül szűkössé válhatnak, a deflációs kriptovaluták valószínűleg magasabb értéket képviselnek, amikor eljön a megfelelő idő, ami jó befektetési eszközzé teszi őket.
A legfontosabb dolog azonban, amire emlékezni kell, az, hogy a deflációs kriptovaluták értéke valaha is megugrik-e, az a kereslet kritikus kérdésétől függ. Ha a deflációs kriptovaluták iránti kereslet most vagy a jövőben továbbra is lehangoló marad, az jelentősen lecsökkentheti egy ilyen digitális eszköz azon lehetőségét, hogy most vagy a jövőben értékessé váljon.
Ezért a kriptovaluta belső értéke elsősorban azon múlik, hogy lehetnek-e potenciálisan változatos felhasználási esetei. Az ETH kiváló példa egy ilyen kriptovalutára, ha figyelembe vesszük, hogy a decentralizált pénzügyek (DeFi) és a nem helyettesíthető tokenek (NFT) által választott kriptovalutává vált.
Vásárlóerő
A makroökonómiában minden olyan valuta, amelyet arra terveztek, hogy könnyen és önkényesen kiadja az új egységeket, inflációt okoz. Ez azt jelenti, hogy olyan erővé válik, amely érdemben befolyásolhatja az áruk és szolgáltatások termelését és fogyasztását egy adott gazdaságban. Egy ilyen valuta nagy mennyisége meghatározza az áruk árait is a piacon.
A tételek megvásárlásához szükséges egységek csökkennek, ha alacsony a devizakészlet. Másrészt a vásárlók magasabb összeget fizetnek ugyanazért, ha a piacot elárasztják egy adott valuta egységei. Hasonlóképpen, az inflációs és deflációs kriptovaluták vásárlóerejét az adott kriptovaluta forgalomban lévő tokenek száma határozza meg.
Minél nagyobb a forgalomban lévő kriptovaluta érméinek száma, annál alacsonyabb az érték. A korlátozott kínálatú deflációs kriptovaluták esetében magasabb vásárlóerővel bírnak magasabb értékeltségük miatt. Mindaddig, amíg a csökkent kínálat együtt jár a megnövekedett kereslettel és a növekedési potenciállal, a deflációs kriptovaluták ára jobb lesz, és többet vásárolnak.
Az elválás lövés
Az infláció hagyományos meghatározása szerint a Bitcoin és más kriptovaluták inflációs valuták. Inflációs rátáik azonban könnyen érthetőek, szinte megjósolhatók és folyamatosan csökkennek. És az aranyhoz hasonlóan a kriptovaluták inflációs rátája is egyszer eléri a nulla pontot.
Ha azonban figyelembe vesszük az infláció általános definícióját, a Bitcoin és a legtöbb más kriptovaluta eredendően deflációs, különösen azért, mert vásárlóerejük várhatóan az idő múlásával tovább növekszik.
Bár a Bitcoin vásárlóereje továbbra is vadul ingadozó lehet, az inflációs és deflációs kriptovaluták még viszonylag újak, és hosszú távon várhatóan stabilizálódnak. A deflációs kriptovaluták, például a BTC teljes kínálata rögzített, ami garantálja, hogy vásárlóerejük növekedni fog mindaddig, amíg a kereslet fennáll.
Az inflációs és a deflációs kriptovaluták közötti választás során nyilvánvaló, hogy mindkét kriptotípusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az inflációs kriptovaluták kereslet-kínálat feletti forgatókönyvhöz vezethetnek, amely a végtelenségig fenntarthatja a kriptobányászati ipart. Mindazonáltal a deflációs kriptovaluták áremelkedést okozhatnak, ami nagy hasznot hozna a befektetőknek. Csak az idő fogja megmondani, hogy ezek közül a kripto tokenek közül melyik fog boldogulni, amikor végül eléri korlátait.