A számítógépes tárolás egyszerre áldás és átok. Terabájtnyi fotót, dokumentumot és egyebeket tárolhatunk otthon. De ezek az adatok bizonytalanabbak, mint gondolnánk, köszönhetően a bitrothadásnak vagy adatromlásnak nevezett jelenségnek.
Tartalomjegyzék
A merevlemezek és az SSD-k nem tartanak örökké
Vegyél egy merevlemezt és egy SSD-t, és temesd el őket egy könyvvel egy időkapszulába 100 évre. Fogadhat, hogy a könyv olvasható lesz, amikor újra megjelenik, de a tároló meghajtók? Sok szerencsét.
Ez nem csak azért van így, mert a normál tárolómeghajtók hardverhibákat szenvedhetnek. Akár SSD-kről, akár régimódi mechanikus merevlemezekről beszélünk, ezek a meghajtók korlátozottan képesek megőrizni az adatokat, amikor nem működnek. Nem, ez nem azt jelenti, hogy éjszakánként bekapcsolva kell tartania a számítógépet, mert attól tart, hogy elveszíti fotóit, hanem azt, hogy egy otthoni filmekkel teli meghajtót évtizedekre a szekrényben kell rejtegetnie? Nem a legjobb ötlet.
Természetesen nem kezdhetjük kőre vésni az 1-eseket és a 0-kat. Ráadásul, ha mindenki hirtelen kinyomtatná az összes fájlját papírra, gyorsan kifogynánk a fákból. Tehát mit tegyünk azzal a tudattal, hogy a tárolómeghajtóink és a rajtuk lévő adatok korlátozott eltarthatósággal rendelkeznek? Alapvetően azt kell tenned, amit most csinálsz, vagy amit egész idő alatt tenned kellett volna.
Hogyan tárolják a meghajtók az adatokat (és hogyan romolhatnak)
A merevlemezek mágnesesség segítségével tárolják az adatbiteket (azokat az egyeseket és nullákat) fürtökben. Ezek a bitek idővel átbillenhetnek, ami adatsérüléshez vezethet, ha kellő mértékű átforgatás történik. Ennek ellensúlyozására a merevlemezeken hibajavító kód (ECC) található, amely megkeresi a hibás biteket, amikor adatokat olvas a meghajtóról. Ha hibát észlel, a merevlemez lehetőség szerint kijavítja.
A szilárdtestalapú meghajtóknak nincs mozgó alkatrésze, például a merevlemezeken. Más módszert használnak a bitek tárolására. Ezek a meghajtók egy szigetelő réteget használnak a töltött elektronok csapdába ejtésére a mikroszkopikus tranzisztorok belsejében, hogy különbséget tegyenek az 1-es és a 0-s között.
Sokkal többről van szó, de ez alapötletet ad arról, hogy a két tárolótípus hogyan tárolja adatait. Most nézzük meg, hogyan veszíthetik el a kis rothadás miatt. A merevlemezeknél, amint fentebb említettük, a mentett bitek megfordíthatják a mágneses polaritásukat. Ha elég belőlük megfordul javítás nélkül, az bitrothadáshoz vezethet. A szilárdtest-meghajtók eközben elveszítik adataikat, amikor a szigetelőréteg lebomlik, és a töltött elektronok kiszivárognak.
Az, hogy a gyakorlatban mennyi időbe telik a bitrothadás észlelése, számos kérdéstől függ. A merevlemezek sértetlen adataikkal évtizedekig kitartanak, még akkor is, ha ki vannak kapcsolva. Az SSD-k ugyanakkor állítólag néhány éven belül elvesztik az adataikat ugyanabban az állapotban. Valójában vannak olyan jelentések, hogy ha szokatlanul meleg helyen tárolják, az SSD-n lévő adatok még gyorsabban törölhetők.
Bekapcsolt állapotban ezek a meghajtók egy másik történet. Általában addig tartanak, amíg tipikus problémákkal, például hardverhibákkal nem találkoznak, vagy amíg az SSD-k kimerítik az olvasási/írási ciklusaikat. A szokásos gyanúsítottak adatait is elveszíthetik, mint például a rosszindulatú programok, a firmware-sérülés, a vízzel való érintkezés vagy bármilyen más véletlenszerű probléma, amelynek semmi köze a bitrothadáshoz.
Hogyan védheti meg adatait a bitrothadástól
Mit tesz tehát egy óvatos számítógép-felhasználó, hogy elkerülje a bitrothadás és más tárolási hibák lehetőségét? A válasz nagyjából az, amit a felelős számítógép-tulajdonosok tesznek most.
Először is figyeljen az aktívan használt meghajtók állapotára. Ennek egyik módja a SMART (önfelügyeleti, elemzési és jelentéskészítési technológia) állapotának ellenőrzése.
Korlátozhatja azt is, hogy mennyi ideig tarthat meg egy aktív merevlemezt vagy SSD-t. Az SSD-ket korábban nem tekintették olyan megbízhatónak, mint a merevlemezeket aktív használat közben, de ezt nem tartják olyan széles körben, mint korábban. A legtöbben azt várják, hogy az SSD körülbelül annyi ideig bírja, mint az átlagos merevlemez.
Egy jó általános szabály, hogy a tárolómeghajtót legfeljebb öt évig tárolja. Ez csak egy becsült becslés, és vannak, akik ennél sokkal tovább tartják meghajtóikat, lényegében addig várnak, amíg meghibásodnak. Ha azonban ezt teszi, rendkívül fontos, hogy megbízható biztonsági mentési stratégiával rendelkezzen.
Először is beszéljünk az archívumokról. Ha egy normál merevlemezen vagy SSD-n tárolja az adatokat egy szekrényben vagy széfben, célszerű bekapcsolni őket, és hagyni, hogy a rendszeres ütemezés szerint működjenek. Ez jó állapotban tartja őket, és csökkenti a rothadás vagy egyéb problémák esélyét.
Merevlemez esetén valószínűleg megúszhatja, hogy legalább évente egyszer vagy kétévente egyszer bekapcsolja őket, hogy megakadályozza a meghajtó mechanikus részei leragadását. Ezenkívül „frissítse” az adatokat újbóli másolással, vagy használjon harmadik féltől származó eszközt, például DiskFresh. Az SSD-k egy kicsit egyszerűbbek, mivel csak a töltésüket kell fenntartaniuk; évente körülbelül kétszer néhány percre bekapcsolhatja őket.
Egy másik lehetőség, hogy megvizsgáljuk az erre a célra kialakított archív adathordozókat, mint pl A Verbatim M Disc Blu-ray lemezei amelyek állítólag 1000 évig megőrzik az adataikat. (Természetesen valószínűleg nem lesz a közelben, hogy tesztelje ezt az állítást.) Változó kapacitással kaphatók, lemezenként 25 GB, 50 GB és 100 GB. Az írási sebességük azonban teknős szintű lassú, ezért készüljön fel egy hosszú archiválási folyamatra.
Bármelyik archiválási lehetőséget is választja, tartson több másolatot az archív adatokról különböző helyeken, hogy biztosan ne veszítse el fájljait.
Készítsen biztonsági másolatot a fájljairól
A biztonsági mentések olyan dolgok, amelyekre nem sokan gondolnak, de könnyebben kivitelezhetők, mint valaha. Általában a legjobb biztonsági mentési stratégia az adatok három másolatát tartalmazza. Az első az, amelyet minden nap használ a számítógépén.
A második egy helyi másolat, amelyet egy biztonsági mentési meghajtón tárol, amely lehet külső merevlemez vagy NAS-doboz. A Windows 10 rendelkezik egy Fájlelőzmények nevű beépített funkcióval, amely automatikusan biztonsági másolatot készít a számítógépéről. Számos más, harmadik féltől származó eszköz is rendelkezésre áll biztonsági mentések készítéséhez. Alternatív megoldásként manuálisan is másolhatja személyes fájljait és mappáit napi vagy heti rendszerességgel.
Most már két másolata van az adatokról, de ha háztűz vagy árvíz történik, vagy mindkét meghajtó körülbelül egy időben meghibásodik, akkor visszatér az elsőhöz. Ezért jó ötlet egy „offsite” biztonsági mentés is.
A legegyszerűbb megoldás egy felhőalapú biztonsági mentési szolgáltatás, például a Backblaze használata. Ha aggodalomra ad okot az adatvédelem, ezek közül a lehetőségek közül sok lehetővé teszi a biztonsági másolatok titkosítását, hogy a szolgáltató ne tudja megtekinteni adatait. Például a Backblaze lehetővé teszi saját titkosítási jelszó létrehozását. Ha azonban elveszíti a második jelszót, elveszíti a hozzáférést a biztonsági másolatokhoz.
Az adatok három másolatának különböző helyeken elegendőnek kell lennie az adatvesztés megelőzésére, függetlenül attól, hogy a meghajtók bitrohadástól vagy más csapástól szenvednek.