Számítógépes referenciaértékek: Hogyan működnek és mire kell figyelni

Amikor eljött az ideje, hogy új számítógépet vásároljon, frissítse grafikus kártyáját vagy tárhelyet cseréljen, ismételten egy szót fog látni: benchmark. De mennyire reprezentatívak a valós teljesítmény referenciaértékei?

Mi az a benchmark?

A benchmark egy teszt vagy tesztsorozat, amelynek célja a rendszer vagy a komponens teljesítményének javítása annak megállapítása érdekében, mire képes. A grafikus kártyák esetében ez általában egy videojátékból készült, vagy esetleg egy videojátékban szereplő jelenetet jelent. Ez utóbbit szintetikus benchmarknak hívják, és számos lehetőség van, mint pl Unigine Heaven, 3DMark, és Minimális pontszám.

A CPU-k esetében a referenciaértékek a munkaterhelésre és az utasítások végrehajtásának gyorsaságára vonatkoznak. Mivel a számítógép nagyon sok műveletet tud végrehajtani, azt tapasztalhatja, hogy a különböző CPU-k jobban teljesítenek egy feladatnál, mint mások. Egyesek jobbak a termelékenységnövelő szoftverek futtatásában, míg mások a 3D-s renderelésben jeleskednek, és így tovább.

Vannak szabványos benchmark csomagok a CPU-k tesztelésére, mint pl PCMark 10, amely egy sor teszten futtatja a számítógépet. Például azt teszteli, hogy a rendszer hogyan kezeli a táblázatokkal való munkát, valamint olyan feladatokat, mint a képszerkesztés, a videohívások, a játékok fizikai számításai és a webböngészés. Egy másik népszerű eszköz, amellyel megtudhatja, hogyan kezeli a CPU a videomegjelenítést CineBench.

A CPU-benchmarkok bizonyos valós feladatokat is magukban foglalhatnak, például egy nagy mappa tömörítését ZIP-fájlba, vagy egy alkalmazás betöltését nagy fájllal.

Végül az SSD-k és merevlemez-meghajtók tesztelésekor az a kérdés, hogy a meghajtó milyen gyorsan tud adatokat olvasni és írni (menteni) a meghajtóra. Ezt általában egy benchmark programmal hajtják végre, amely szekvenciális és véletlenszerű olvasási és írási teszteket végez.

A szekvenciális azt jelenti, hogy egy nagy adattömböt olvasnak vagy írnak a lemezen lévő szomszédos helyekről, míg a véletlenszerűség az ellenkezője. Vannak nagy (körülbelül 50 GB-os) fájltesztek is, amelyek során a meghajtó belső gyorsítótárát igénybe veszik (a gyorsítótár kimerülése lelassítja a meghajtót a feltérképezésig).

  Hogyan fog működni az Egyesült Királyság új internetes „pornóblokkja”.

A kontextus minden

A benchmarkok vizsgálatakor szem előtt kell tartania a kontextust. Ez magában foglalja, hogy az egyik CPU vagy grafikus kártya hogyan teljesít a másikhoz képest, milyen teszteket hajtottak végre, és milyen feltételek mellett.

Az olyan gyakori problémák, mint például, hogy mennyi RAM-mal rendelkezik egy rendszer, milyen hűtést használ a CPU-hoz és a GPU-hoz, vagy hogy a ház mennyire veszi be a hideg levegőt és kivezeti a meleget, mind befolyásolhatják a teljesítményt. A hő nagy dolog a PC-k számára, mivel az alkatrészek túlélési mechanizmusként minél jobban lelassítják a teljesítményt.

Ez jó dolog! Nem szeretne olyan alkatrészeket, amelyek addig hajtják magukat, amíg szó szerint meg nem olvadnak vagy károsítják az érzékeny belső részeket.

Ha már a hőről beszélünk, még maga a tesztterem is hatással lehet a teljesítményre. A játékra szánt PC jobban teljesít egy olyan helyiségben, ahol nyáron 72 Fahrenheit-fok körül van a hőmérséklet. Sokkal nehezebb hűvösen tartani a számítógépet egy forró szobában.

Ezek azok az alapvető kérdések, amelyeket figyelembe kell venni a hardverrel kapcsolatban. Az eredmények megértéséhez azonban minden benchmarknak szüksége van egy összehasonlító kontextusra.

A grafikus kártyák referenciaértékei

Az AMD Radeon RX 5700 XT grafikus kártyája.

Általában a játékosok olyan grafikus kártyákat keresnek, amelyek másodpercenként 60 képkocka sebességre képesek. Ez az „aranyzóna”, ahol a játékok gördülékenyen teljesítenek, és a grafika valóban jól néz ki. Bármi, ami ez alatt van, akadozásba, ugráló karaktermozgásokba és alacsony felbontású renderelésbe ütközhet.

A grafikus kártya teljesítményével kapcsolatban két átfogó szempontot kell figyelembe venni: a felbontást és a beállításokat. Előfordulhat, hogy a grafikus kártya nem teljesít jól 4K felbontásban, de 1080p-nél abszolút szörnyű lehet. Ez az oka annak, hogy a benchmarkok vizsgálatakor kritikus a felbontás figyelembe vétele.

Ami a grafikus beállításokat illeti, négy általános automatikus beállítás létezik a videojátékokhoz: Ultra, High, Medium és Low. Sokkal bonyolultabb lehet, ha manuálisan módosítja a beállításokat. Mindazonáltal ez a négy kategória határozza meg a játékok automatikus beállítását a rendszer képességei alapján. A legtöbb vélemény az Ultra beállítást használja az összehasonlításhoz, hacsak nincs másképp megadva.

  Hogyan találjuk meg az Amethyst minecraftot

Egy ideális grafikus kártya körülbelül 70 képkocka/másodperc sebességet képes leadni 4K felbontásban Ultra beállításokkal az intenzív AAA játékokon. Az ilyen teljesítményű kártyák azonban általában drágák.

Bárki, aki alacsony költségvetésű kártyákat keres, érdemes a teljesítmény és az ár közötti különbséget mérlegelnie. Ez a személyes preferenciáktól és a költségvetéstől függően változhat.

Az értékelés olvasásakor az is számít, hogy mely játékokat vagy szintetikus benchmarkokat használtuk. A szintetikus benchmarkok hasznosak lehetnek az egyik grafikus kártya összehasonlításához a másikkal, mivel a teszt rendszerenként konzisztens lesz. A probléma az, hogy a szintetikus benchmarkok nem feltétlenül adnak valós képet a jelenlegi videojátékokról, vagy arról, hogy mi várható valódi játékkörülmények között.

A beépített videojáték-benchmarkok sem tökéletes alternatíva. Sok (de nem minden) játék rendelkezik saját referenciaértékkel. Ezek egy része azonban nem megbízható, mert nem túl aktív, és nem tükrözi a tipikus játékmenetet.

Más benchmarkok jobbak, mert olyan jeleneteket használnak, amelyeket valószínűleg látni fog a játékban. A próbálkozáson és tévedésen kívül nincs igazi módja annak, hogy megtudjuk, mely játékon belüli referenciaértékek ideálisak, és melyek nem.

Ezenkívül egyetlen játék benchmark sem elég ahhoz, hogy megértsük, milyen jó egy kártya. Több benchmarkra van szüksége ahhoz, hogy teljes képet kapjon a várható teljesítményről.

Nézzünk egy valós példát. A legutóbbi értékelések alapján az Nvidia 2080Ti grafikus kártya 150-160 képkocka/másodperc sebességet ér el a Middle-earth: Shadow of War játékban 1080p felbontáson Ultra grafikus beállítás mellett. Ez azt mutatja, hogy a 2080 Ti egy kiváló grafikus kártya, amely jól teljesít az ilyen típusú játékokhoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden játék eléri ezt a képkockasebességet.

Például egyes vélemények alapján a 2080Ti nem éri el a 90 FPS-t az intenzívebb Ghost Recon Wildlands-en, ugyanazzal a felbontással és grafikai beállítással.

  PDF beszúrása a Microsoft PowerPointba

Ha megnézi a különféle játékokat és teszteket, átfogóbb képet kaphat arról, hogy mit várhat el egy grafikus kártyától, mielőtt beépítené a rendszerébe.

CPU-k és tárolómeghajtók referenciaértékei

A CPU benchmark számok fontosak, de ezeknek van a legtöbb értelme más CPU-khoz képest. A grafikus kártyákkal ellentétben nincs igazi „aranyzóna” a CPU teljesítményéhez.

A CPU-k olyan igáslovak, amelyeknek mindenféle művelet során végre kell hajtaniuk, beleértve a játékokat, a képszerkesztést, a nagy táblázatok tördelését vagy éppen a nagy programok indítását. Ha a CPU-k benchmarkjait nézi, össze szeretné hasonlítani azokat más CPU-k teljesítményével.

Ha a munkához használni kívánt CPU nem teljesít olyan jól a termelékenységet növelő alkalmazásokban, akkor a játékhoz való hozzáállása nem számít. Ha CPU-król van szó, hasonlítsa össze őket aszerint, hogy mit kíván tenni a számítógépével.

Ugyanez vonatkozik a tárolómeghajtókra is. Nézze meg az olvasási-írási teljesítmény sebességét, majd hasonlítsa össze ezeket az ugyanabban a felülvizsgálatban mért más meghajtókkal. Ügyeljen a nagy fájlátviteli tesztekre is – különösen akkor, ha sok fényképet vagy videót mozgat a külső tárhely és a számítógép között.

Végül ne feledje, hogy az értékelésekben szereplő benchmarkok általában részvénybeállításokat használnak, nem pedig túlhúzást. Miután elkezdi túlhajtani a CPU-t vagy a GPU-t, nagyobb teljesítményt tud kicsikarni. A javulás azonban számos tényezőtől függ, egészen a túlhúzni kívánt komponens egyedi összeállítási minőségéig.

Ha például olyan CPU-t kap, amely nagyon jól teljesít túlhúzáskor, akkor ezt gyakran „nyert a szilíciumlottón” nevezik. Ennek az az oka, hogy felszabadította azt a potenciált, amely egy másik, azonos modellszámú CPU-val nem rendelkezik.

Hasznos útmutató

A benchmarkok hasznos útmutatók lehetnek a számítógép-összetevők teljesítményéhez, de a kontextus számít. Hasonlítsa össze alkatrészeit, és tekintse meg a jól megtervezett tesztek széles választékát.

Ha mindig szem előtt tartja, hogyan tervezi használni számítógépét, akkor jól átérezheti, mire számíthat, amikor beilleszti ezt az értékes új készletet a beállításokba.