Az API-k a különböző szoftverkomponensek közötti kommunikációt, míg az SDK-k egy teljes eszközkészletet képviselnek, amely egy adott feladathoz API-kat tartalmaz.
A fejlesztői ökoszisztéma két alapvető eszközön, egy SDK-n és egy API-n működik. Ma kritikus az alapvető különbségek megértése, mivel a fejlesztői közösség mindkettőt széles körben alkalmazza a modern szoftverfejlesztési folyamatokban.
A fejlesztési tájat ez a két összetevő táplálja. Az SDK-k és API-k a harmadik féltől származó API-k megvalósításának és a webes kommunikációnak a legfontosabb hajtóerei.
Lényegében mind az SDK, mind az API jól szolgálja az alkalmazás általános funkcionalitását és teljesítményét. Mindazonáltal, mind a házon belüli csapatok, mind a végfelhasználók élményének javítása érdekében elkerülhetetlen, hogy megtanulják, hogyan működnek ezek az eszközök, miben különböznek egymástól, és hogyan segítik a szoftverfejlesztési folyamatot.
Nézzük meg közelebbről az egyes eszközöket.
Tartalomjegyzék
Mi az az SDK?
Az SDK a „Software Development Kit” rövidítése, más néven „devkit”. Az SDK-t a platformokra jellemző szoftverkészítő eszközök készlete határozza meg. Ezek az eszközök közé tartoznak a hibakeresők, fordítók, kódkönyvtárak (pl. keretrendszer) vagy az operációs rendszerre célzott rutinok és szubrutinok.
Egy tipikus SDK építőelemei a következők:
- Hibakereső: A hibakereső lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy azonosítsák és kijavítsák a programkód hibáit.
- Fordító: A fordító olyan program, amely feldolgozza a programozási nyelv utasításait, és lefordítja azokat gépileg érthető nyelvre vagy a processzor által használt „kódra”.
- A kódminták olyan programozási feladatokat vagy forgatókönyveket mutatnak be, amelyek világosabb képet adnak egy alkalmazásról vagy weboldalról.
- Rutinok és szubrutinok: A rutin vagy szubrutin egy metódus, függvény, eljárás, alprogram vagy kód, amely a teljes programkódban bárhol meghívható és végrehajtható. Például a fájl mentése opciót egy rutin keresztül hajtják végre.
- Kódkönyvtár: A kódkönyvtár lehetővé teszi a fejlesztők számára a meglévő erőforrások (pl. kódsorozatok) használatát, ahelyett, hogy újra feltalálnák őket.
- Tesztelő és elemző eszközök: Ezek az eszközök értékelik az alkalmazás teljesítményét tesztelési és éles környezetben.
- Dokumentáció: A fejlesztők a fejlesztési folyamat során dokumentált utasításokra hivatkoznak (szükség szerint).
Általánosságban elmondható, hogy egy SDK-nak legalább egy API van a kittyjében, mivel az alkalmazások az API nélkül nem tudnak együttműködni, közvetíteni, működni vagy együttműködni.
Hogyan működik az SDK?
Az SDK-k olyan eszközöket biztosítanak, amelyek a fejlesztők számára szükségesek a szoftveralkalmazások egyszerű elkészítéséhez.
Például a Facebook SDK-t biztosít a Google Android és az Apple iOS rendszeréhez. Ezek az SDK-k nyílt forráskódú könyvtárakként működnek, amelyek segítenek integrálni a Facebookot Android- vagy iOS-alkalmazásába. Emellett a Microsoft .NET-keretrendszerű SDK-t kínál nagyméretű alkalmazásokhoz. A Windows-alkalmazások fejlesztéséhez nélkülözhetetlen mintákat, eszközöket és könyvtárakat tartalmaz.
Most, hogy ismeri az SDK-k alapjait, ismerjük meg az SDK-k működését.
- Kezdetben megvásárolja, letölti és telepíti a platformjához szükséges „készletet”. Ez kiterjedhet az alkotórészeket, utasításkészleteket és példákat tartalmazó fájlok letöltésére.
- Ezután elérheti az összes szükséges eszközt, integrált fejlesztői környezetet (IDE) egy új alkalmazás fejlesztéséhez. Ezt követően a fejlesztők megkezdhetik alkalmazásaik kódolását. Ebben a szakaszban válik nyilvánvalóvá a fordító szerepe.
- Végül utasításokat, dokumentációt, kódmintákat és elemző eszközöket használhat az új alkalmazás teszteléséhez.
Miután végrehajtotta ezeket a lépéseket, megkezdheti az SDK-útvonalat.
Az SDK-k típusai
A webes és mobilalkalmazás-fejlesztések SDK-k alapjain futnak. Nézzünk meg néhány gyakori SDK-típust.
- Platform SDK-k: Ezek az SDK-k a kulcsfontosságú összetevők az alkalmazások fejlesztéséhez bármely platformon. Például a Windows 10 SDK-t a Windows 10 Store alkalmazások fejlesztésére használják.
- Extension SDK-k: Ezek opcionális SDK-k, amelyek a fejlesztői környezet kiterjesztésére és testreszabására szolgálnak. Ezek azonban nem kötelezőek egy adott platformra szánt alkalmazások fejlesztéséhez.
- Programozási nyelv-specifikus SDK-k: Az ilyen SDK-kat speciális nyelveken történő programok fejlesztésére használják. A Java Developer Kit (JDK) például a Java programozási nyelvet használó alkalmazások fejlesztésére szolgál.
- Analytics SDK-k: Ezek az SDK-k olyan adatokat gyűjtenek, mint a felhasználói viselkedések, műveletek stb. Ilyen például a Google Analytics SDK.
- Bevételszerzési SDK-k: Az ilyen SDK-kat a fejlesztők a meglévő alkalmazásokból előbukkanó hirdetések telepítésére használják. Ezeket kizárólag azzal a céllal vezetik be, hogy bevételt termeljenek.
Az SDK előnyei
Az SDK-k számos előnnyel járnak a fejlesztői közösség számára. Elsősorban a szoftverfejlesztő készletek hatékony használatával nem kell keményen megdolgozniuk az alkalmazásokat.
- Hozzáférés az előre elkészített alkatrészekhez: Az SDK könnyű hozzáférést biztosít az előre elkészített alkatrészekhez, ezáltal csökkenti a szoftverfejlesztéssel töltött időt. Az Android térkép SDK például lehetővé teszi, hogy különböző helyszolgáltatásokat konfiguráljon és telepítsen az alkalmazásban. Az SDK könnyű hozzáférést biztosít az alkotórészekhez, és összegyűjti azokat az alkalmazásban (pl. helykoordináták, például hosszúság, szélesség, szolgáltatások egy adott helyen).
- Zökkenőmentes integráció: Az SDK-k gördülékenyebb integrációt kínálnak a különböző szoftverekkel és alkalmazásokkal. Közvetlen hozzáférést biztosítanak a szükséges információkhoz a megfelelő dokumentáción keresztül.
- Parancsikonok biztosítása a fejlesztőknek: Az SDK-k lehetővé teszik a fejlesztők számára a kódsorozatok újrafelhasználását, mivel ez lerövidíti a fejlesztési ciklust. Ez elegendő időt biztosít a fejlesztőknek, hogy a kritikus feladatokra összpontosítsanak.
- Beépített támogatás: Az SDK-k beépített kódszakértelemmel (támogatás) vannak engedélyezve, beleértve a teljes dokumentációt. Így a fejlesztőknek nem kell a tartomány szakértőit keresniük ahhoz, hogy kérdéseiket megoldják.
- Megfizethetőség: A fent említett tényezők segítenek a szoftverfejlesztés és a telepítés utáni fázisok során felmerülő túlzott kiadások ellensúlyozásában.
Most ugorjunk a közvetítő API komponensre.
Mi az API?
Az API az „Application Programming Interface” rövidítése. Olyan szabályokat dolgoz ki, amelyek segítségével a platformok, eszközök vagy alkalmazások csatlakoznak és kommunikálnak egymással. Az API lehet egy SDK része, vagy önállóan is létezhet. Mindkét forgatókönyvben rendszerszintű szinkront hoz létre a különböző alkalmazások között.
A fejlesztők maximalizálják a nem ingyenes (védett) vagy felhő alapú szoftverek előnyeit a hatékony API-k létrehozása érdekében. Ezután olyan szolgáltatásokat vehetnek igénybe, amelyeket a felhasználók a beépített API-kon keresztül érhetnek el.
Az API hasonló a két fél közötti megállapodáshoz. Azonnali információcserét kínál, valamint útmutatást az információk közlésére vonatkozóan.
Egyes API-król ismert, hogy „interfészt” biztosítanak, ezért az „API” és az „interfész” lazán ugyanannak az entitásnak tekinthető.
Kulcs összetevők
Az API-nak két kulcsfontosságú összetevője van:
- Műszaki specifikációk: Az API specifikációi az API-integráció protokolljaira vonatkoznak (azaz más platformokkal, alkalmazásokkal). Ezeket jól dokumentálni kell az API hatékony használatának biztosítása érdekében.
- Az interfész: Az interfész útvonalat biztosít az API-k eléréséhez. Kulcsszóval érhető el, ha webes API-ról van szó, vagy külön felületen keresztül.
Most nézzük meg, hogyan működik egy tipikus API.
Hogyan működik egy API?
Az API-k zökkenőmentes párbeszédet tesznek lehetővé az alkalmazások különböző csoportjai között.
Vegyünk egy példát, ahol már rendelkezik élelmiszer-értékesítő alkalmazással, ahol a felhasználók online kereshetnek és vásárolhatnak élelmiszereket. Az Ön alkalmazása már biztosítja ezt a szolgáltatást. Tegyük fel, hogy a felhasználók élelmiszerboltokat is szeretnének keresni egy városon belül egy adott helyen. Ebben az esetben az alkalmazást integrálhatja a városban működő, bevált élelmiszer-szolgáltatókkal. A földrajzi helymeghatározási API telepítésével lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy élelmiszerboltokat keressenek anélkül, hogy egy külön földrajzi helymeghatározó alkalmazástól kellene aggódniuk.
Technikai szempontból az API-hívás a következő lépéseket követi:
- Az alkalmazás felhasználója kérés létrehozásával kezdeményezi a feladatot az alkalmazásból.
- Az API úgy továbbítja a kérést, hogy felhívja a webszervert. Az API tisztában van azzal, hogy hova kell elküldeni a kérelmet, mivel a kérés általában az API-végpont elérésére irányul. A szerver URL-címe határozza meg a végpontot.
- Végül a feladat úgy történik, hogy az adatbázis vagy harmadik féltől származó alkalmazás biztosítja a kért szolgáltatást.
API típusai
REST (Representational State Transfer): A REST API-k az egyik legnépszerűbb API-típus, ahol az API-nak meg kell felelnie az alábbi elveknek:
- Kliens-szerver architektúra: A kiszolgálón végrehajtott változtatások nem érinthetik a klienst
- Kommunikáció az ügyfél és a szerver között HTTP, CRUD (Létrehozás, olvasás, frissítés, törlés) és JSON-on keresztül.
- Államnélküliség: A kiszolgálón nincs tárolva a kliens állapota két kérés között.
A REST általában adatátvitelre szolgál. Például a Facebook API arra szolgál, hogy egy Facebook-felhasználó nevét, tartózkodási helyét és profilképét egy másik alkalmazásba vigye be.
RPC (Remote Procedure Call): Ez a kód egy másik rendszeren való végrehajtására szolgál. A REST-tel ellentétben, ahol a kliens csak adatokat kér, az RPC metódusokat hív meg. A kérések XML vagy JSON formátumban küldhetők, és XML-RPC-nek és JSON-RPC-nek nevezik őket. A kérés küldője a metódus végrehajtása után választ vár a másik rendszertől.
Például egy fizetési átjáró API hitelesít egy hitelkártyaszámot (a végén kódot hajt végre), és sikeres vagy sikertelen választ küld a hívó alkalmazásnak.
SOAP (Simple Object Access Protocol) API-k: Web-alapú API-k, amelyeket olyan esetekben használnak, amelyek fokozott adatvédelmet és -biztonságot igényelnek. Web alapú protokollokon keresztül tudnak kommunikálni, például HTTP, SMTP, TCP/IP stb.
A SOAP protokollok halmaza, míg a REST egy architekturális modell. Ez lehetővé teszi a RESTful API-k létrehozását SOAP-alapú protokollok használatával.
API előnyei
Az API-k mindkét csoport, a hétköznapi felhasználók és a fejlesztő szakemberek számára előnyösek. A fejlesztők kapcsolatba léphetnek az üzleti érdekelt felekkel, hogy frissítsék az ügynökségi rendszereket és bővítsék az ügynökség üzleti potenciálját.
Bár az előnyök a fejlesztői perspektívát is jelenthetik, az API-k mind a fejlesztői, mind a végfelhasználói élményt felerősítik. Vessünk egy pillantást az API-k által kínált előnyökre.
- Integráció: Az API-k különböző szoftveralkalmazásokat kapcsolnak össze, mivel javítják az alkalmazás vagy a termék általános teljesítményét.
- Könnyebb fejlesztési ciklus: Az API-k segítenek a fejlesztőknek lerövidíteni a szoftverfejlesztési ciklust. Az API automatizálása a kulcs, mivel a számítógépek a munka irányítására szolgálnak, nem pedig egy kézi munkacsoport. Az API-k lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy egyszerre frissítsék munkafolyamataikat.
- Hatékonyság: Az API-hozzáféréssel a létrehozott tartalom könnyen megosztható és újraterjeszthető különböző csatornák között.
- Személyre szabás: Az API-k lehetővé teszik a testreszabást. Bármely felhasználó vagy cég kihasználhatja ezt a tartalom vagy a szolgáltatások személyre szabásával az igényeinek megfelelően.
Az SDK és az API közötti különbség
Példák segítségével értsük meg a két összetevő közötti különbséget.
A Facebook olyan megoldásokat kínál, amelyek eszközöket kínálnak a professzionális fejlesztők és az aktív felhasználók számára. Van benne API és SDK is. Mindkét eszköz különböző funkciók végrehajtására jogosult, és felhasználási esetspecifikusak. Kezdjük az API-kkal.
Facebook API-k
Harmadik fél fejlesztőivel együttműködve a Facebook API-k csatlakoznak a Facebookhoz, és hozzáférnek a felhasználó szükséges adataihoz. Ez az alkalmazás funkcióinak személyre szabására szolgál.
Például egy filmfoglaló alkalmazás a Facebook API segítségével teszi lehetővé, hogy Facebook-azonosítójával bejelentkezzen az alkalmazásba. Az Ön nevét és profiladatait megosztja a filmfoglaló alkalmazással, hogy biztosítsa a felhasználó hitelességét, és ne emlékezzen külön bejelentkezési névre és jelszóra. Azt is lehetővé teszi, hogy a filmfoglaló alkalmazás releváns hirdetéseket jelenítsen meg, miközben böngészi a Facebook hírfolyamát.
Az API egyik USP-je tartalmazza, hogy hogyan párosul a Graph API Explorerrel. A Graph API szolgáltatás relációs adatokat épít fel a felhasználók, fiókok, frissítések, csoportok és egyebek között.
GET graph.facebook.com/me?fields=posts.limit(5){message}
Itt egy példa API-kiadást figyelünk meg a jobb megértés érdekében. A fenti felhívás legfeljebb öt közzétett bejegyzést és az egyes bejegyzések szövegét kéri le.
Vegyünk egy másik példát.
GET graph.facebook.com/me?fields=posts.limit(5){message,privacy{value}}
A fenti API-lekérdezés minden közzétett bejegyzés szövegét és adatvédelmi beállításait adja vissza.
Mindkét API Graph API alatt fut, ezzel segítve az elemzések (azaz a relációs adatok) generálását.
Bár a fenti példa egy egyszerű használati eset, vegyen fontolóra egy másik forgatókönyvet, amikor az étterem tulajdonosa listázni szeretné azokat a felhasználókat, akik részt vettek az éttermében tartott bulin. A tulajdonos egy Facebook API hívást használva létrehozhat egy listát a funkció során jelenlévő felhasználókról a bulin kattintott fotókhoz és a megjelölt Facebook felhasználókhoz való hozzáféréssel.
Ezenkívül az éttermi hatóságok rendelkezhetnek egy listával a felhasználók közösségi fiókjairól, és felhasználhatják azokat a jövőbeni promóciókhoz. API-k nélkül az ilyen funkciók kihasználása nehézkes lehet. Ezután a Facebook SDK-kat nézzük meg.
Facebook SDK-k
A Facebook által biztosított SDK-k kifejezetten „alkalmazáskészítésre” készültek. Például sok játékot játszhatsz a Facebook alkalmazáson belül. Ezeket úgy tervezték, hogy a Facebookon belül fussanak, és szükség van egy SDK-ra az alkalmazások létrehozásához.
Nézzük az iOS rendszerhez készült Facebook SDK-t. Lehetővé teszi a Facebook alkalmazások fejlesztését iOS-re.
Fontolja meg a következő kódrészletet, amely bemutatja az iOS rendszerhez készült Facebook SDK-t:
/**
* For more details, please take a look at:
* developers.facebook.com/docs/reference/ios/current/class/FBSDKAppEvents
*/
- (void)applicationDidBecomeActive:(UIApplication *)application {
[FBSDKAppEvents activateApp];
}
A fenti példa az alkalmazások aktiválásával kapcsolatos események naplózására szolgál.
A hívás felépítése mindkét esetben eltérő. Az API olyan műveletet hajt végre, amely előre meghatározott a meglévő forrásokon és függvényeken keresztül. Éppen ellenkezőleg, az SDK először meghatározza a függvényt, majd meghívja a forrást és a függvényt.
Az SDK és az API közötti választás
Az API-k lényegében felvázolják, hogy a különböző platformok hogyan működhetnek együtt szinkronban. Protokollokon és specifikációkon keresztül segítik az alkalmazások integrációját. Így ezek az SDK egyik kritikus összetevői. Az API-k azonban nem használhatók alkalmazások létrehozására a semmiből.
Az SDK-k megkönnyítik egy új alkalmazás vagy szoftver létrehozását, amely egy adott programozási nyelvre vagy platformra vonatkozik. Az SDK általában legalább egy API-val rendelkezik a külső kommunikációhoz.
Ha egy adott platformon, például iOS-en futtatható alkalmazást készít, használja az adott platformhoz tartozó SDK-t. Más webes alkalmazásokkal, például a Facebookkal való kommunikációhoz használja az adott alkalmazás API-ját.
Következtetés 👨🏫
Összefoglalva, az SDK és az API közötti különbséget a következő posztulátumok emelik ki:
- Az SDK-k gyakran tartalmaznak API-kat, de egyetlen API sem tartalmaz SDK-kat.
- Mint egy ház alapja, amely lehetővé teszi, hogy a ház magasan álljon, az SDK-k lehetővé teszik alkalmazások létrehozását.
- Az API-k határozzák meg az alkalmazások működését és kommunikációját az SDK-kon belül, hasonlóan a külvilággal való kapcsolatot lehetővé tevő telefonvonalakhoz.