Több a versengő webböngésző, mint valaha, és sok különböző rést szolgál ki. Az egyik példa az Bátor, amely bocsánatot kérően a felhasználói adatvédelemre helyezi a hangsúlyt, és radikálisan újragondolja, hogyan kell működnie az online hirdetéseknek.
A Brave a Chromiumon alapul, a nyílt forráskódú kódon, amely a Google Chrome alapját képezi. De jó ez így? A Google Chrome-ot használóknak pedig érdemes Brave-re váltani?
Tartalomjegyzék
A bátor rövid története
Mikor Brendan Eich és Brian Bondy A 2015-ben alapított Brave-t a modern internet legnagyobb problémájának tartották: a tolakodó reklámozással akartak foglalkozni.
A reklám az az üzemanyag, amely a modern internetet vezérli, lehetővé téve a webhelyek és a digitális kreatívok számára, hogy bevételt szerezzenek tartalmukból anélkül, hogy díjat számítanának fel a felhasználóknak minden egyes elolvasott cikkért vagy minden megtekintett videóért. Ennek ellenére Eich és Bondy úgy gondolja, hogy van néhány jelentős hátránya, hivatkozva a reklámkövetők potenciálisan sértő természetére, valamint arra, hogy negatív hatással van az általános felhasználói élményre.
A Brave első kiadása két jelentős trend közepette jelent meg, amelyek végül meghatározták az új böngészőt.
Először is, a kriptovaluta forradalom javában zajlott. Cégek és magánszemélyek – mint például az álnéven Satoshi Nakamoto – létrehozták saját decentralizált kriptovalutáikat, amelyek gyorsan elérték a milliárd dolláros piaci kapitalizációt. Másodszor, a reklámblokkoló technológia belépett a mainstreambe. Az évtized felénél emberek milliói blokkolták az online hirdetéseket minden böngészőben, asztali számítógépen és mobileszközön.
A Brave volt az egyik első böngésző, amely beépített reklám- és nyomkövető-blokkolókat tartalmazott, megugrásszerűen az Opera-t. Saját kriptovalutával is érkezett, az ún DENEVÉR (vagy Basic Attention Token), amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megtérítsék a nekik tetsző webhelyek és alkotók költségeit.
A Brave lényegében újra akarja képzelni az internet működését: nemcsak használhatósági szinten, hanem gazdasági szinten is. Ez tagadhatatlanul radikális vízió, de az alapító csapat ismeretében nem is várna kevesebbet.
Brendan Eich a JavaScript programozási nyelv feltalálója, és társalapítója a Mozilla Foundationnek, amely létrehozta a népszerű Firefox webböngészőt. Rövid ideig az alapítvány vezérigazgatójaként is tevékenykedett, majd lemondott a politikai adományaival kapcsolatos heves viták miatt. Brian Bondy szintén volt Mozilla, és a Khan Academy oktatási startupnál töltött időt.
Ezen túlmenően a Brave egy meglehetősen szabványos böngésző. Az Edge-hez, a Chrome-hoz és az Opera-hoz hasonlóan a Blink renderingmotorra épül, ami azt jelenti, hogy a weboldalaknak az elvárásoknak megfelelően kell működniük. A Brave a Chrome-bővítményekkel is kompatibilis.
Követni vagy nem követni?
A Brave böngészőt a felhasználói adatvédelemre való bocsánatkérően kóros összpontosítás jellemzi. Ennek elsődleges mechanizmusa a Brave Shields, amely a hagyományos nyomkövető-blokkoló technológiát ötvözi számos, a motorháztető alatti böngésző konfigurációs módosításával. Ez a funkció alapértelmezés szerint be van kapcsolva, bár a felhasználók könnyen deaktiválhatják, ha a webhelyek megszakadnak.
Ahogy az várható volt, a Brave blokkolja a nyomkövetőket az alapján, hogy megjelennek-e több nyilvános tiltólistán. Ezen túlmenően felhő alapú gépi tanulást is használ a neten átcsúszott nyomkövetők azonosítására a böngésző alapú heurisztika mellett.
A Brave Shields emellett HTTPS használatára kényszeríti a webhelyeket, ahol titkosított és titkosítatlan opció is elérhető. Azáltal, hogy a felhasználókat egy webhely titkosított verziójának használatára kényszeríti, megnehezíti a hálózaton lévők számára az Ön által felkeresett tartalom elfogását és beavatkozását. Bár ez elvontnak hangzik, gyakoribb, mint gondolnád. A nyilvános Wi-Fi hotspotok, mint például a repülőtereken találhatók, rutinszerűen saját hirdetéseiket szúrják be a meglátogatott webhelyekre. Bár az SSL-re való frissítés nem jelent minden biztonságot és adatvédelmet, ez egy igen jelentős biztonsági frissítés.
A Shieldstől elkülönülten a Brave egy beépített TOR böngészőt is tartalmaz. A TOR lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megkerüljék a helyi cenzúrát – például az országos vagy internetszolgáltatói szinten – azáltal, hogy a forgalmat a decentralizált hálózaton lévő más számítógépeken keresztül irányítják.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által finanszírozott eszközt gyakran használják autoriter kormányok alatt élő disszidensek, hogy elkerüljék a megfigyelést és a cenzúrát. A Facebook és a BBC is kínál saját TOR „hagyma” oldalakat emiatt. Némileg kétélű fegyver, rossz szereplők – kábítószer-kereskedők, hackerek és más online bűnözők – is használják, hogy a bűnüldöző szervek felügyelete alól mentesen működjenek.
Going Batty a BAT
Mint már említettük, a Brave saját kriptovalutáját, az úgynevezett BAT-ot használja a webhelyek jutalmazására az általuk értékelt tartalomért. A mikrotranzakció alapú borravaló nem újdonság. Flattr csaknem egy évtizeddel ezelőtt úttörő volt. Ami a BAT-ban különbözik, az mind a megvalósítás, mind a méretarány.
Míg a Flattr hagyományos fiat-alapú valutákat használt (ez alatt olyan pénznemeket értem, mint a font, dollár és euró), addig a Flattr saját helyettesíthető (lényegében konvertálható) kriptovalutával rendelkezik, amely az Ethereum blokkláncon alapul. A Brave pedig, mint egy általános törekvésekkel rendelkező böngésző, emberek millióihoz tudja eljuttatni ezt a koncepciót.
Szóval, beszéljünk arról, hogyan működik. Először is, ez teljesen opcionális. A felhasználók a BAT mikrofizetési rendszerhez való hozzányúlás nélkül választhatnak a brave mellett. Alapértelmezés szerint ki van kapcsolva.
Ha úgy dönt, hogy feliratkozik, a felhasználók megvásárolhatják a BAT-ot egy kriptovaluta tőzsdén, például a Coinbase-en. Azt is megkereshetik, ha megtekintik a „magánéletet tiszteletben tartó” hirdetéseket. A hagyományos banner-alapú hirdetések helyett ezek push értesítésekként jelennek meg. A felhasználók dönthetnek úgy, hogy elvetnek egy értesítést, vagy teljes képernyőn tekinthetik meg.
A hagyományos hirdetési hálózatokkal ellentétben a számításokat, amelyek meghatározzák, hogy milyen hirdetéseket jelenítsenek meg, az Ön készülékén végzik el. Ez azt jelenti, hogy a hirdető nem tud profilt felépíteni Önről és érdeklődési köreiről.
Az összes reklámbevételből, amelyet a Brave kap, 70 százalékát osztja meg a felhasználókkal, 30 százalékos részesedéssel. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Brave hirdetési programja csak néhány országban érhető el, többnyire Európában és Amerikában, valamint Izraelben, Indiában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, a Fülöp-szigeteken, Szingapúrban és Új-Zélandon.
Ha van egy kis BAT, elköltheti. Dönthet úgy, hogy automatikusan hozzájárul bizonyos webhelyekhez, vagy ad hoc alapon tippeket ad az alkotóknak. Még az egyes tweeteket is megadhatja. Amikor megnyitja a Twittert a böngészőn keresztül, a Brave automatikusan hozzáad egy gombot a hírfolyam minden bejegyzéséhez. Ha megnyomja, megnyílik egy legördülő ablak, ahol megerősítheti tippjét.
A BAT-ot elfogadó oldalak közé tartozik a The Guardian, a The Washington Post és a Slate, valamint olyan népszerű technológiai kiadványok, mint az Android Police és a The Register. A Brave azt is tervezi, hogy a felhasználók jutalmukat kézzelfoghatóbb jutalmakra költhessék el: például szállodai tartózkodásra, ajándékkártyákra és éttermi utalványokra. A közzététel időpontjában ez a rendszer még nem áll rendelkezésre.
Hogyan hasonlítható össze a Brave a Google Chrome-mal?
A Google Chrome uralja a böngészőpiac nagy részét, a többi versenytárs, köztük a Brave is lemaradva. Független adatok Brave örökbefogadásáról nem állnak rendelkezésre. Nem jelenik meg a NetMarketShare vagy a W3Counter oldalon, mivel a Chrome felhasználói ügynök karakterláncát használja. Októberben azonban a Brave mögött álló cég havi nyolcmillió aktív felhasználóról számolt be és napi 2,8 millió aktív felhasználó.
Noha ez zsebváltás a tágabb internetes ökoszisztémában, ez még mindig meglehetősen lenyűgöző egy fiatal vállalat számára, amely megpróbálja megzavarni a piacot, amelyet néhány jól bejáratott játékos ural, mint például a Mozilla, a Google, a Microsoft és az Apple.
A Brave gyorsabbnak és kevésbé energiaigényesnek ígérkezik, mint a rivális böngészők, és ezt teljesíti is. Tudományos viszonyítási alapok, valamint saját anekdotikus tapasztalataim tanúskodnak erről. Továbbá, amikor megnyit egy új lapot, a Brave megmutatja, hogy mennyi időt takarított meg a használatával.
Vannak azonban olyan apró bosszúságok, amelyeket más böngészőknél talán nem tapasztalna. A Chrome-ban alapfelszereltségnek számító funkciók, például a weboldalak automatikus lefordítása, csak beépülő modulokon keresztül érhetők el.
Időnként olyan weboldalakkal is találkozik, amelyek arra kényszerítik, hogy „ledobja” a pajzsot, hogy hozzáférjen. És bár ez nem Brave hibája, rávilágít arra a tényre, hogy a hagyományos internet nagy része nincs teljesen felkészülve arra, hogy elfogadja utópisztikus vízióját arról, hogyan kell a tartalmat pénzzé tenni.
Egy bátor új világ?
El kell hagynia a Google Chrome for Brave szolgáltatással? Talán. Sok minden van ebben a böngészőben. Noha általában gyors, rendkívül csiszoltnak is érzi magát. Nagyra értékelem, hogy világos és sötét témákat is tartalmaz, valamint azt, hogy a felhasználók könnyedén megvédhetik magánéletüket a webhelyek közötti nyomkövetőktől.
A Brave azonban több, mint egy böngésző. Ez egy nyilatkozat arról, hogyan kell működnie az internetnek. És bár a legtöbben egyetértenek abban, hogy az online nyomon követés ütemét és mértékét vissza kell állítani, sokan nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy a kriptovaluták a legjobb módja annak, hogy bevételt szerezzenek olyan tartalmakból, amelyeket egyébként a hagyományos böngészőn belüli hirdetések finanszíroznak. És a push értesítésen alapuló hirdetések az asztalon valóban kevésbé irritáló hirdetési forma?
Végső soron az a kérdés, hogy egyetért-e Brave megközelítésével vagy sem.