A bokeh egy olyan kifejezés, amelyet a fotósok sokat dobnak. A fényképen lévő életlen terület formájára és minőségére utal. A legszembetűnőbb a tükörfényes csúcsok és pontfények megjelenítésében, de mindenhol jelen van.
Tartalomjegyzék
Hogyan kell mondani ezt a szót: „Bokeh”
Kiejtése „boh-keh”, ez a kifejezés a japán „boke” szóból származik, ami valami közeli elmosódást vagy homályosságot jelent, bár ennél sokkal árnyaltabb. 1997-ben a „h”-t a Photo Techniques szerkesztője, Mike Johnston adta hozzá, így az írott forma jobban hasonlított a kiejtésre.
Mindkét szótag egyforma hangsúlyt kap – ez nem „boke” (rímel a poke-ra) vagy „boh-kee”. A „Boh-kay” nagyon közel áll hozzá, mivel, mint minden nyelv, a japánnak is vannak regionális változatai. Ki lehet nézni ez a videó hallani a bokeh helyes (és szinte minden rossz) módját.
Mélységélesség és Bokeh
A portré hátterében a bokeh látható.
A Bokeh valójában a kép objektíven életlen területeinek szubjektív minőségi megítélése. Azt mondják, hogy az a kép, amelyen a nem éles területek jól néznek ki, és esztétikusabbak, „jó bokeh”-t mutatnak.
Egy olyan képről, amelyen a nem éles terület elvonja a figyelmet vagy rontja az esztétikumot, „rossz bokeh”-nek mondható. Mivel azonban ez szubjektív, az emberek nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy egy fotónak jó vagy rossz a bokehje.
Mivel a bokeh csak akkor releváns, ha a kép nagy részei nem élesek, általában olyan fényképezéssel társítják, amelyben kis mélységélesség kívánatos, például portré vagy vadfotózás. A makró- és sportfotózáshoz is kapcsolódik, mert a felszerelés vagy a körülmények mellékhatása lehet.
Természetesen minden fényképezési stílushoz készült képen lehet bokeh. Később még kitérünk a bokeh minőségre, de most beszéljünk a mélységélességről.
A mélységélesség a fókuszsík azon mértéke, amely a néző számára elfogadhatóan éles. Ez határozza meg, hogy egy képen mi van fókuszban vagy életlen. Egy kis mélységélességű képen, mint a fenti bal oldali portré, a fókuszsíknak csak egy kis része (jelen esetben csak néhány milliméter) van fókuszban. Észreveheti, hogy még a modell füle is kissé homályos.
Egy nagy mélységélességű képen, mint a fenti jobb oldali fotón, minden fókuszban van. A mélységélességet befolyásolja az objektív gyújtótávolsága, a rekesznyílás, amelyre az objektív van beállítva, a téma távolsága a fényképezőgéptől, valamint a fényképezőgép érzékelőjének mérete.
A bokeh szempontjából nem annyira az számít, hogy a képeken vannak életlen területek, hanem az, hogy hogyan jelennek meg. Ha valami a mélységélességen kívülre esik, ahelyett, hogy pontosan reprodukálná a kamera érzékelőjét, elmosódott körként jelenik meg.
Ezt a jelenséget „zűrzavar köre.” Ez leginkább a pontszerű fényforrásoknál látszik, ezért a fények és más tükörfényes pontok annyira láthatóak, amikor életlenek.
Azonban, mint minden, ami az optikával kapcsolatos, ennek is van egy kicsit több árnyalata. A pontszerű fényforrások csak elméletileg körökként jelennek meg. Hogy valójában hogyan jelennek meg, az a lencse kialakítása és felépítése határozza meg. Tehát ez határozza meg a bokeh minőségét is.
A Bokeh-t befolyásoló tényezők
Számos objektív tervezési elem befolyásolja a bokeh megjelenését. Az első az objektív rekesznyílásainak száma. Azok, amelyeknek kevesebb a rekesznyílása, több sokszögletű kört jelenítenek meg. Például egy hét rekeszlapáttal rendelkező objektív hétszöget produkál, míg a kilenc (vagy több) lencse kerekebb bokeh-t produkál.
Jegyezze meg a sokszögű bokeh-t a körben.
Az objektív rekesznyílása is befolyásolja a bokeh-t. A szélesebb rekesz nagyobb, kerekebb bokeh-t eredményez. Szűkebb nyílásoknál az írisz alakja határozottabb, legyen szó körről vagy sokszögről, és a zavaró körök kisebbek lesznek.
F/5,6-os, szélesre tárva, fogyasztói zoomobjektívvel, a bokeh itt kevésbé hangsúlyos.
Szférikus aberráció minden fényképészeti objektívben megtalálható. A javítási lépések a kép bokeh-jellemzőjét is befolyásolják. A szférikus aberrációt erősen korrigáló lencsék külső körül világosabbak a zavart körök, mint a közepén, amit „szappanbuborék” effektusnak neveznek. A szférikus aberrációt kevésbé korrigáló objektív ellenkező hatást vált ki: zavart körök fényes középpontokkal és fakó élekkel.
Az a szög, amelynél a fény behatol az objektívbe, szintén befolyásolja a bokeh-t. A kép széle felé a zavart körök gyakran inkább ellipszisekként jelennek meg, mint körökként, amit „macskaszem” effektusnak neveznek. Egyes lencséknél a macskaszem effektus olyan nehéz, a bokeh úgy néz ki, mintha körben forogna.
Jó Bokeh, Rossz Bokeh, Csúnya Bokeh
Valószínűleg mostanra már teljesen világos, de a fotósok megőrültek a bokeh iránt. Sok vita folyik arról, hogy mitől jó vagy rossz a bokeh, de van néhány szempont, amelyet érdemes hangsúlyozni.
A Bokeh a minőség szubjektív megítélése a kép objektíven életlen területeiről. A jó bokeh nem feltétlenül tesz jó fotót. Egy unalmas, kellemes bokeh-t tartalmazó téma még mindig unalmas fotót készít, a nem éles területek pedig jól néznek ki.
Kerülje el, hogy mindig a legszélesebb rekesznyílást használja pusztán a bokeh üldözésére, mert úgy gondolja, hogy az javítja a képeket – ennél sokkal többről van szó.
A fotós az, ami jót vagy rosszat tesz a bokeh-nek. Vannak, akik utálják a szappanbuborék-effektust, míg mások kifejezetten ennek létrehozására vásárolnak lencséket. Általában azonban a sima, körkörös bokeh jobban néz ki, mert ez a legkevésbé elvonja a figyelmet a témáról.
Véleményünk szerint a fenti képen van az általunk jónak tartott bokeh, míg az alábbi képen rossz. Az életlen területek túlságosan texturáltak és szemet gyönyörködtetnek, a szappanbuborék-hatás pedig nagyon az arcodon.
Bokeh rögzítése a képeken
Bár általában nem javasoljuk, hogy csak elmosódott hátterű fényképeket készítsen (ez most egy kicsit klisé). Van néhány dolog, amit megtehet, ha javítani szeretné a bokeh minőségét a képeken, vagy legalább kreatívabban irányítani szeretné azt.
A széles, maximális rekesznyílású prime objektív használata általában kellemesebb bokeh hatást biztosít, mint a fogyasztói zoomobjektívek, különösen, ha azokat portré- vagy makrófotózáshoz tervezték.
Fényképezzen a lehető legszélesebb rekesznyílással, amely továbbra is teljesen fókuszban tartja a témát. Néha ez azt jelenti, hogy szélesre van nyitva, máskor viszont valamivel szűkebb rekesznyílást kell használnia, hogy minden éles legyen, amit akar.
Gondolj a hátteredre is. A pontfények és a fényes, tükörfényes fények (például a levelekről visszaverődő esőcseppek) a leghatározottabb bokeh-t biztosítják, míg a sötét árnyékok általában homályosan jelennek meg.
Ezenkívül, ha a lehető legnagyobb távolságot állítja be a téma és a háttér között, akkor a legelmosódottabb hátteret és ezáltal simább bokeh-t kapja. A hosszabb teleobjektívek szintén fokozzák ezt a hatást, amennyiben megfelelő távolságot tud tartani a téma és a háttér között.
Az is fontos, hogy megtanulja, hogyan kell pontosan beállítani a fényképezőgépet. Egyes helyzetek, amelyek jó bokeh-hoz vezetnek, megnehezítik a fényképezőgép automatikus élességállítási rendszerét.
Kísérletezzen és játsszon. A jó bokeh rögzítése egyike azon dolgoknak, amelyeket valójában csak cselekvéssel lehet megtanulni, mert az szubjektív.
Miért kell az okostelefonjának Bokeh-t hamisítania?
A legtöbb modern okostelefon rendelkezik portré móddal, amely többek között elmosja a hátteret, hogy emulálja a széles rekesznyílású objektívek bokeh-jét. Az, hogy a hatás jónak tűnik-e vagy sem, az Önön múlik, de érdekes, hogy miért kell hamisítani.
A jó bokeh eléréséhez ismét a kép elő- vagy hátterének egyes részei életlennek kell lenniük. Mint fentebb említettük, a rekesznyílás, a gyújtótávolság és az érzékelő mérete egyaránt befolyásolja a mélységélességet.
Míg az okostelefonok kamerái széles fix rekesznyílással rendelkeznek (gyakran f/1,8 vagy f/2,0), az objektívek gyújtótávolsága nagyon rövid (általában 2-6 mm között van). Mivel nagyon kicsi érzékelőkkel is rendelkeznek, a kivágási tényező azt jelenti, hogy ugyanolyan látószöggel rendelkeznek, mint a nagylátószögű vagy normál objektívek teljes képes DSLR esetén.
A fogás azonban itt van: a termésfaktor csak a látszólagos látómezőt befolyásolja, a mélységélességet nem. Az objektív tényleges gyújtótávolsága számít, és okostelefonokon az objektívek nagyon rövid gyújtótávolságúak. Ez viszont azt jelenti, hogy nagyon nagy a mélységélesség, és így nincs bokeh.