Alhálózati oktatóanyag, mindenki számára elmagyarázva

Az IP-címek és az alhálózati maszkok nehezen megfogható fogalmak lehetnek a terepen most kezdő hálózati rendszergazdák számára. És ha tévednek, akkor akár azonnal az útválasztási folyamat során, akár az IP-címek kimerülésével pusztító következményekkel járhat. Fontos, hogy az első alkalommal jól sikerüljön. Ezért mutatjuk be a 10 legjobb alhálózati számológépet, amelyek segítenek ebben.

Ma először röviden elmagyarázzuk az IP-címek működését. Ezután megvitatjuk az alhálózatokat és az alhálózati maszkokat. Mivel a megbeszélésünk nem lenne teljes az osztályozott címzés és a CIDR magyarázata nélkül, ezt fogjuk tenni a továbbiakban. Mielőtt pedig beleásnánk magunkat alapvető alhálózatainkba, a legjobb alhálózati kalkulátorokba, elmagyarázzuk a különbséget a nyilvános és a magánhálózatok között.

IP-címek – Gazdagépek és hálózatok

Az IP-címek vagy az Internet Protokoll-címek a hálózathoz csatlakoztatott minden gazdagép vagy eszköz egyedi azonosítására szolgálnak. Ez a hálózat lehet akkora, mint az internet több millió gazdagéppel, vagy olyan kicsi, mint a tipikus otthoni hálózat, mindössze néhány gazdagéppel.

Az IP-címek bináris számok, amelyek 32 bitesek. Mivel fárasztó és hibás lehet az IP-címeket bináris formában írni (például 1100000010101000000000001101010), kidolgoztunk egy módszert arra, hogy négy tizedesjegyből álló sorozatként írjuk fel őket, amelyek mindegyike nyolc bitet jelent, ponttal elválasztva. Ezzel a sémával az előző cím 192.168.0.106 lesz. Sokkal könnyebb írni, olvasni és emlékezni, nem gondolod? Ezt a jelölést pontozott decimálisnak nevezik.

Az IP-címnek két része van, a hálózati rész és a gazdagép rész. Az első rész az alhálózatot határozza meg, ahol a cím található, míg a gazdagép rész a hálózat pontos gazdagépét. Ha az IP-címek postai címek lennének, akkor a hálózati rész a város neve, a gazdagép rész pedig a tényleges utcanév lenne.

Most felteheti magának a kérdést: melyik része a hálózat és melyik a gazdagép? Hát… te döntesz. Olvass tovább.

Amit az alhálózatokról tudni kell

Az alhálózatok létrehozása a hálózat kisebb részekre osztásának „művészete”, amelyek mindegyikét alhálózatnak nevezik. Tegyük fel például, hogy a szervezet IP-címe 10.11.0.0, és a 10.11-es rész nettó hálózati rész. Ezzel 65534 gazdagép potenciálja marad, 0,1-től 255,254-ig.

Számos oka van azonban annak, hogy miért érdemes kerülnie a több ezer gazdagépet tartalmazó nagy hálózatokat. A hálózatok korai időszakában, amikor koaxiális kábelen működtek, az ütközésekhez kapcsolódott. Látod, a hálózaton lévő összes gazdagép egy közös vezetéken „beszélt”. Egyszerre csak egy házigazda beszélhetett. De a gazdagépeknek nem volt módjuk észlelni, hogy a kábel használatban van-e. Megvolt azonban a módjuk annak észlelésére, hogy két eszköz beszélt egyszerre. Ezt az eseményt ütközésnek nevezték, és amikor ez megtörtént, mindkét eszköz véletlenszerűen, bár nagyon rövid ideig nem beszélt, és újra beszélni kezdett. Elképzelhető, hogy ha túl gyakoriak voltak az ütközések, az negatívan befolyásolta a teljesítményt.

Manapság a hálózatok kapcsolódnak, ütközések már nem léteznek, de egy másik fontos ok, az adások miatt igyekszünk a hálózatokat a lehető legkisebbre tartani. Az adások olyan adatcsomagok, amelyeket a hálózat összes gazdagépe fogad. Sok kommunikációs protokoll támaszkodik rájuk különböző célokra, és sok ilyen lehet a hálózaton. És bár a hatás nem olyan drámai, mint a magas ütközési arány, lelassítják a hálózatokat.

  Hogyan játssz Atari játékokat Linuxon

Tehát, visszatérve a példánkhoz, eldönthetjük, hogy a 10.11-es hálózatot 255, egyenként 254 gazdagépből álló hálózatra szeretnénk felosztani. Alhálózati beállításunkban a hálózati rész 10.11.0 lesz, a gazdagép rész pedig az utolsó 0.

Alhálózati maszkok

Most, hogy úgy döntöttünk, hogy egy hálózatot több alhálózatra osztunk, hogyan tegyük ezt? Hogyan tudatjuk a berendezéssel, hogy melyik alkatrész melyik? Alhálózati maszkot használunk. Az alhálózati maszk azonosítja, hogy a 32 bitből hány van fenntartva a hálózat számára, és hány a gazdagép számára. Az előző példához való visszatéréshez az alhálózati maszk 11111111111111111111111100000000, ami azt jelzi, hogy az első 24 bit a hálózati részt, az utolsó 8 pedig a gazdagép részt jelenti. A pontozott decimális jelöléssel ezt a maszkot 255.255.255.0-ként írjuk fel.

Az elmúlt években egy új jelölés jelent meg az alhálózati maszkok írásának megkönnyítésére. Az IP-cím és az alhálózati maszk megadása helyett a cím hálózati részébe írjuk az IP-címet, majd egy perjelet és a bitek számát. Visszatérve az előző példához, 10.11.0.0/24-et írnánk

Klasszikus vs CIDR

Az internet kezdeti idejében az alhálózati maszkokat előre meghatározták az IP-cím osztályának megfelelően. Minden címet 5 osztályba soroltunk, A, B, C, D és E. Az A osztályú címek 10.-el kezdõdtek, és mindig a 255.0.0.0 volt a maszk. A B osztályú címek 127-tel kezdődtek, és mindig 255.255.0.0 alhálózati maszkjuk volt. A C osztályú címek 192.168-cal kezdődtek, és mindig 255.255.255.0 alhálózati maszkjuk volt. Ami a D és E osztályt illeti, az előbbit multicastingra használják, az utóbbit nem.

Ez praktikus volt, mivel soha nem kellett megadnia az alhálózati maszkot. Ez az IP-cím osztályának megfelelően történt. Végül a hálózatmenedzser túlságosan korlátozónak találta az IP-címosztályokat, és feltalálták a CIDR-t, vagyis az osztály nélküli tartományok közötti útválasztást. A CIDR segítségével a rendszergazdák bármilyen alhálózati maszkot megadhatnak bármilyen IP-címmel.

Privát vs nyilvános hálózatok

Ez különösen hasznos volt magánhálózatoknál. Míg az IP-címeket eredetileg az internethez hozták létre, és eredetileg minden hozzá csatlakozó állomás nyilvános IP-címet használt, és nem volt két azonos című gazdagép, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy előbb-utóbb az IP-cím hiánya megtörténik. Gondoljunk csak a több tízezer számítógéppel rendelkező hatalmas vállalatokra, és könnyen beláthatjuk, hogy ez milyen probléma lehetett,

Ez az oka annak, hogy a szervezetek olyan magánhálózatokat kezdenek használni, amelyek IP-címeket használnak, de privát környezetben. IP-címüknek nem kell egyedinek lennie a szervezeten kívül. Ma már a kis hálózatok is használnak privát címzést. Például a legtöbb otthoni hálózat a 192.168.0.0/24 hálózatot használja. A helyi internetes útválasztó felelős a címfordításért, a belső IP-címek nyilvánossá alakításáért és vissza.

A tíz legjobb alhálózati kalkulátor

Mivel az IP-címek, alhálózati maszkok és alhálózatok kiszámítása sok kezdő hálózati rendszergazdának kihívást jelenthet, számos alhálózati számológépet készítettek. Nagyon hasznosak lehetnek az IP-cím használatának optimalizálása és annak biztosításában, hogy az IP-címzés helyesen történjen. Ezek közül a legjobbat kerestük az interneten, és bemutatjuk a tíz legjobb leletünket. Bár nem feltétlenül szabad szoftvereket kerestünk, kiderült, hogy a legjobb tíz mind ingyenesen elérhető.

1. SolarWinds Advanced Subnet Calculator (INGYENES LETÖLTÉS)

Első bejegyzésünk a SolarWinds-től származik, egy jól ismert cégtől, amely a legjobb hálózati adminisztrációs eszközöket gyártja. A cég arról is ismert, hogy számos nagyon hasznos ingyenes eszközt ad ki. Az Advanced Subnet Calculator egy ilyen eszköz. A hálózati rendszergazdai lét korai szakaszában, amikor az ember elindul, gyakran így ismerkednek meg a SolarWinds-szel.

  Google Meet videokonferencia indítása

A Windows rendszeren futó Advanced Subnet Calculator segítségével megkeresheti az elérhető címeket, és sok időt takaríthat meg. Tartalmaz egy IP-kalkulátort, egy alhálózat-készítőt és egy CIDR-kalkulátort. Ezenkívül címlistákat is generálhat az alhálózatokhoz, valamint előre és fordított DNS-feloldást végezhet – aminek semmi köze önmagában a címzéshez, de mégis nagyon hasznos funkció.

A SolarWinds mérnöki eszközkészletének INGYENES Próbaverziója itt: https://www.solarwinds.com/engineers-toolset/
(tartalmazza a Speciális alhálózati kalkulátort)

2. Tech-GYIK Alhálózati kalkulátor

A Tech-FAQ technológiai webhely közzétette a sajátját alhálózati számológép. Ez egy ingyenes segédprogram, amely Windows rendszeren fut. A szoftvernek három lapja van. Az elsőnél talál egy klasszikus alhálózati számológépet, amely segít kitalálni az osztályos címzést és alhálózatot. A következő lap hasonló, de kifejezetten CIDR-címzésre és alhálózatra való. Az utolsó lapon pedig egy helyettesítő karakteres maszkkalkulátor található, amely egy másik hasznos eszköz.

Az eszköz Java-t használ, ezért a Java-t a webhelyről kell letöltenie és telepítenie saját honlapja a szoftver telepítése előtt. Ezen előfeltételen kívül a segédprogram telepítése egyszerű feladat.

3. Alhálózati nindzsa

A Alhálózati nindzsa egy egyszerű, de hasznos eszköz. A korábbi bejegyzéseinkkel ellentétben ez nem igényel telepítést, mivel web alapú. Ezért bármilyen webböngészővel rendelkező eszközről használhatja. Így például mobileszközökről is használható.

Az eszköz használata aligha lenne egyszerűbb. Egyszerűen be kell írnia egy IP-címet és az alhálózati maszkot. Alhálózati maszk helyett CIDR perjelet is megadhat, például „/27”-et. Ezután kattintson a „Számítás” gombra, és megjelenik az eredmények, egy táblázat, amely a megadott alhálózatra vonatkozó információk többségét tartalmazza. Megkapja a hálózati címet, a szórási címet, az első és az utolsó gazdagép címet, valamint egy maroknyi egyéb hasznos adatot.

4. Spiceworks alhálózati kalkulátor

A Spiceworks alhálózati kalkulátor egy másik online webalapú számológép. Egyszerű és alapvető, használata pedig egyszerű és intuitív. Az eszközt leginkább IP-címtartományok alhálózatára lehet használni. Tegyük fel például, hogy a szervezethez rendelt IP-címek 10.11.0.0 és 10.11.255.0 között vannak. Miután felkereste a számológép oldalát, adja meg az első és az utolsó IP-címet. Ezután megadhatja a szükséges alhálózatok számát vagy az egyes alhálózatokban szükséges gazdagépek minimális számát.

Ezután kattintson a „Létrehozás” gombra, és létrejön egy táblázat, amely megadja az egyes alhálózatok paramétereit. Minden alhálózathoz megadja a hálózati címet, az első és az utolsó elérhető IP-címet, valamint az alhálózati maszkot.

5. Online IP-alhálózati kalkulátor

A Online IP-alhálózati kalkulátor egy másik ingyenes online eszköz. Kinézetében és működésében valójában nagyon hasonlít a korábban bemutatott Tech-FAQ alhálózati kalkulátorhoz. Első pillantásra nagy a kísértés arra a következtetésre jutni, hogy csak az osztályozott alhálózatokkal foglalkozik, de ha elolvassa a számológép jobb oldalán lévő apró betűs részt, azt találja, hogy valójában három különböző eszköz áll rendelkezésre.

A számológép lehetővé teszi az alhálózati hálózati számításokat hálózati osztály, IP-cím, alhálózati maszk, alhálózati bitek, maszkbitek, maximálisan szükséges IP-alhálózatok és alhálózatonként maximálisan szükséges gazdagépek használatával. A számológépből pedig elérheti a CIDR-kalkulátort, a szupernet-kalkulátort és az ACL helyettesítő karaktermaszk-kalkulátorát, három további hasznos eszközt, amelyek ezt szépen kiegészítik.

6. Alhálózati kalkuláció

Ha Ön Macintosh számítógépet használ, a Alhálózati kalkuláció neked. Mac osX rendszeren fut, és minden szükséges alhálózati számítást biztosít. Ez egy nyílt forráskódú projekt, amelyet a GPL licenc alatt adtak ki. Támogatja mind az osztályos, mind a CIDR alhálózatot. És a legtöbb Mac-eszközhöz hasonlóan szép megjelenésű felhasználói felülettel rendelkezik.

  A szinkronizálás be- és kikapcsolása a Chrome-ban

Egy olyan funkció, amelyet különösen szeretünk ebben az alhálózati számológépben, az a lehetőség, hogy az összes kiszámított alhálózatot a vágólapra vagy egy CSV-fájlba exportáljuk.

7. VLSM (CIDR) alhálózati kalkulátor

A VLSM (CIDR) alhálózati kalkulátor egy másik ingyenes online számológép. Ahogy a neve is sugallja, a változó hosszúságú alhálózatokra specializálódott, ami csak egy másik neve a CIDR-nek. Használatához először meg kell adnia azt az IP-címet, amelyet változóan alhálózatba szeretne kötni a CIDR-jelölésben. Például beírhatja a 10.11.0.0/22 ​​értéket. Ezután meg kell adnia a szükséges alhálózatok számát – az alapértelmezett érték 6 –, majd kattintson a „Módosítás” gombra. Ezután adja meg a kívánt alhálózatok méretét. Ez a maximális számú elérhető IP-cím, amelyre az egyes alhálózatokban szüksége lesz. Ha szeretné, minden alhálózathoz nevet is megadhat. Ha végzett az űrlap kitöltésével, egyszerűen kattintson a „Küldés” gombra.

Az eredmény egy táblázat az egyes alhálózatok paramétereivel. Látni fogja a hálózati címet, az alhálózati maszkot, a hozzárendelhető IP-címek tartományát és az egyes alhálózatok szórási címét.

8. IP-kalkulátor

A IP kalkulátor egyben online számológép is. az általa nyújtott funkciók nagyon alapvetőek, de a használata egyszerű. Az eszköz IP-címet és hálózati maszkot vesz fel, és kiszámítja az eredményül kapott üzenetszórást, hálózatot, Cisco helyettesítő karaktermaszkot és gazdagéptartományt. Továbbá egy második hálózati maszk megadásával alhálózatokat és/vagy szuperneteket hozhat létre. Az IP Calculator egyben tanítási eszköz is. Mint ilyen, az alhálózati eredményeket is könnyen érthető bináris értékekként jeleníti meg.

Tegyük fel, hogy alhálózatba kívánja kötni a 10.11.0.0/22 ​​hálózati bevezetést több /28 alhálózattal. Mindössze annyit kell tennie, hogy írja be a 10.11.0.0 IP-címet, a 22-t az első hálózati maszkként és a 28-at a másodikként. Ezután kattintson a „Számítás” gombra, és megjelenik az egyes lehetséges alhálózatok részletes specifikációja. Ez nem csak egy online eszköz, hanem letölthet egy Linux-csomagot, hogy telepítse a helyi gépre, ha úgy tetszik.

9. Sipcalc

A listánk összes többi bejegyzésével ellentétben, Sipcalc egy parancssori segédprogram Linux számítógépekhez. Ennek megfelelően arra számíthat, hogy a tanulási görbe valamivel meredekebb lesz. Ha azonban elsajátítja a köteleit, ez egy nagyon erős és hatékony eszköz.

sipcalc -d -bcix -n 4 -e -r -t lo 213.180.68.64/28 -6 www.6bone.net
-[ipv6 : 3ffe:b00:c18:1::10] - 0

[IPV6 INFO]
Expanded Address - 3ffe:0b00:0c18:0001:0000:0000:0000:0010
Compressed address - 3ffe:b00:c18:1::10
Subnet prefix (masked) - 3ffe:b00:c18:1:0:0:0:10/128
Address ID (masked) - 0:0:0:0:0:0:0:0/128
Prefix address - ffff:ffff:ffff:ffff:ffff:ffff:ffff:ffff
Prefix length - 128
Address type - Aggregatable Global Unicast Addresses
Network range - 3ffe:0b00:0c18:0001:0000:0000:0000:0010 -
3ffe:0b00:0c18:0001:0000:0000:0000:0010

[V4INV6]
Expanded v4inv6 address - 3ffe:0b00:0c18:0001:0000:0000:000.000.000.016
Compr. v4inv6 address - 3ffe:b00:c18:1::0.0.0.16

[IPV6 DNS]
Reverse DNS (ip6.arpa) -
0.1.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.0.1.0.0.0.8.1.c.0.0.0.b.0.e.f.f.3.ip6.arpa.

Bár lehet, hogy ez nem mindenkinek való, úgy éreztük, fel kell venni a listánkra, mivel valószínűleg ez az egyetlen parancssori eszköz az IP-címzési számításokhoz.

10. IP-alhálózati kalkulátor

Utolsó bejegyzésünk, a IP-alhálózati kalkulátor a hasonló elnevezése ellenére nagyon különbözik az ötödik termékünktől, az Online IP-alhálózati kalkulátortól. Kezdetnek ez nem egy online számológép. Ez egy olyan szoftver, amelyet le kell töltenie és telepítenie kell egy Windows rendszerű számítógépre. Állítólag Linux/Mono alatt is futtatható.

Az eszköz felhasználói felülete könnyen érthető és használható. Töltse ki az IP-címet és az alhálózati maszkot, kattintson a „Start” gombra, és az eredményül kapott alhálózatok megjelennek az eszköz ablakának bal oldalán.

Következtetésképpen

Nem számít, melyik eszközt választja, mindegyik szívesen segít. Néhányan komplett IP-címzési terveket készítenek, és lehetővé teszik az adatok exportálását vagy másolását és beillesztését. És mivel ezek közül több is elérhető az interneten, gyakran nem is kell semmit telepítenie a számítógépére. És végül, de nem utolsósorban, mivel ezek az eszközök ingyenesek, kipróbálhatja mindegyiket, és megnézheti, melyik a legjobb az Ön számára. Az eszközzel akár ezek kombinációját is használhatja a nagyobb funkcionalitás érdekében.